Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

Jambrits Lajossal és Nagy Miklóssal. Freybergemek abban kétségtelenül igaza volt, hogy a nyilas mozgalom két helyi vezetője volt a leghangosabb az ügyben,

50 de kapcsolatuk nem mutatható ki a város vezetésével, és valószínűleg csak a zavarkeltés volt az érdekük. Kincs István régi ellenlábasát, Kőszegi Józsefet egyszerűen zsidónak nevezte. Kőszegi József felmenőinek származása nem teljesen tisztázott, de a városban mindig katolikusnak tartották, és a város vezetése a származás kötelező igazolásakor minden fenntartás nélkül kiállt mellette.

51 A kórház új főorvosát, a köztiszteletben álló Vukán Ferencet is szájára, illetve tollára vette, és kisstílűnek, saját zsebre dolgozónak, valamint tehetségtelennek minősítette. Mindezek mellett megkapta a magáét Horváth Kálmán alispán és a vizsgálatban részt vevő minden szakértő is. A fellebbezés nyomán a belügyminisztérium hivatalból indította meg Freyberger ellen a rágalmazási és becsületsértési eljárást. Az ügy azonban ezzel még nem zárult le. 1938. október 4-én került sor az egyesület alapszabályát módosító közgyűlésre. Itt újra Kincs István elnökölt, aki az új alapszabályt a 10. ponttól kezdte ismertetni, holott a 8. volt a legfontosabb. A tagok azonban ezt már nem hagyták, és biztosítékokat építtettek be a közgyűlés felügyeleti jogának érvényesítésére. A költségvetés elfogadásánál is ellenszegültek a - Dömötör Gyula felszólalása szerint - diktatórikus elnöki fellépésnek, amikor a bevételek közé bevetették, az egyébként legnagyobb tételt jelentő 9600 pengő összegű állami támogatást. Végre elkészült az ügyrendi szabályzat is, amelyet Kőszegi József állított össze.

52 A hitelszövetkezeten a Betegház Egyesülettel történt kiegyezés csak annyiban segített, hogy a végelszámolást elkerülhette. A csődtől az Egyházmegyei Takarékpénztár mentette meg, amely 50.000 pengő értékű részjegy vásárlásával újra alaptőkéhez juttatta a pénzintézetet,

53 és emellett - a Pénzintézeti Központtal kötött megállapodás értelmében - 5 évig irányította is. Ezt követően, egy évvel az alapító, Kincs István halála után, a Szombathelyi Takarékpénztár vásárolta fel a hitelszövetkezetet.

54 Az egyházmegye, illetve Grősz József püspök mentette meg a pénzügyi ellehetetlenüléstől az egyházközséget, mert közben kiderült, hogy a hitelszövetkezet bukása annak vagyonát is elnyelte. Az 1937. évi őszi közgyűlésen még 100.000 pengőnél több, különböző alapokban elhelyezett ingó vagyonról esett szó, míg a következő év tavaszán már csak mintegy 30.000 pengő, „talán megmenthető"-nek ítélt összegről számoltak be.

55 Jellemző, hogy még a hitelszövetkezet könyveléséből is nehéz volt megállapítani, hogy mely összegek tartoztak az egyházközséghez, az ingatlanvagyont pedig úgy minősítették, hogy azokhoz az egyházközség jóformán saját hozzájárulása nélkül jutott. Végül az egyházmegye, elA kőszegi Betegház Egyesület viharos közgyűlése. = Vvm. 1938. márc. 18. 4- p.; A kőszegi Betegház Egyesület kiegyezett a Hitelszövetkezettel. = Vvm. 1938. ápr. 19. 2. p. 1 Söptei, 1999. l.p. Módosítják a kőszegi Betegház Egyesület alapszabályait. = KésV 1938. okt. 9. 2. p.; Négy pengő húsz fillérben... = KésV 1938. okt. 16. 2. p. VaML SZT Cb. ir. Hitelszöv. Jkv., 1938. augusztus 29.; Teljesen talpra állt a Hitelszövetkezet. = KésV 1938. szept. 4. l.p. VaML SZT Cb. ir. Hitelszöv. Igazgatósági jelentések, 1944- március 20. Tisztázandó kérdés. = KésV 1938. márc. 27. 2. p.; Leszállították az egyházi adóterheket. = KésV 1938. nov. 20. 1. p. 386