Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

kenységgel foglalkozott. Ez utóbbi természetesen jobbára Kincs István irodalmi munkásságának megjelentetésére korlátozódott, de más - elsó'sorban katolikus - szerzőket is felkaroltak.

36 Ez egy szolid üzlet volt, szerény ügymenettel, csekély nyereséggel. Az apátplébánost az 1920-as évek elején foglalkoztatta a munkanélküliek helyzete is. Próbált olyan munkákat szerezni - seprűkötés, ajándéktárgyak készítése stb. -, amely a helyi viszonyok között is bevételhez juttathatta a munkával nem rendelkezőket.

3

' Felmérte azt is, hogy a gazdasági hátterének nagy részét elveszítő városnak leginkább az erdők biztosíthatnak megélhetést. Éppen ezért 1927-ben létrehozott egy, a Katolikus Legényegylet kereteiben működő fafaragó-iskolát. Ezt próbálta meg kiteljesíteni, amikor 1931-ben a Betegház Egyesület tulajdonában levő ingatlanon létrehozta az Energia Rt-t. Ennek elnevezése nem fantázianév volt, mert a vállalatot egy nem sokkal korábban kiadott törvényre alapozták, amely a kis vízierőművekben elektromos áramot előállító cégeket jelentős állami támogatásban részesítette. Ezt a tevékenységet egészítették ki különféle botok - elsősorban az akkoriban divatos sétabotok - és téli sportfelszerelések gyártásával, valamint olyan, más kisebb, főleg az egyesületi kórházzal kapcsolatos feladatokkal, mint a gőzmosoda működtetése.

38 Ez a vállalkozás azonban teljesen csődöt mondott. Egy szakértői vélemény szerint nem mérték fel megfelelően a piacot, a sétabotok erősen kötődtek a divathoz így az előállított nagyobb mennyiség eladhatatlanná vált. A cég egy pillanatig sem volt nyereséges, néhány év alatt az 50.000 pengő alaptőke és az 50.000 pengő összegű bevitt tárgyi vagyon, amit a Betegház Egyesület biztosított, szinte teljesen értékét veszítette,

39 amelynek pedig majdnem az egyesület bukása lett a következménye. Kincs Istvánnak a Betegház Egyesületben játszott szerepét azért is érdemes részletesen bemutatni, mert ez mutatja meg leginkább az apátplébános sajátos módszereit a gazdasági és pénzügyi életben. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg, hogy ellenfelei milyen indokokat hoztak fel gazdasági tevékenysége ellen. TÁMADÁSOK KINCS ISTVÁN ELLEN Az első komolyabb támadást a hitközségi adó szedésével kapcsolatban érte Kincset, mely támadás mögött nem egyszerűen és nem kizárólag azok álltak, akik nem akarták az adót fizetni. A hitközségi szervezet kiépítése ugyanis abból a szempontból félbemaradt, hogy az anyagi ügyek rendezéséhez szerződést kellett volna kötni a várossal, a kegyúri kötelezettségek pontos felosztásáról. Miután ez nem történt meg, a hitközség beszedette az általa kivetett adót, de a fenntartási és felújítási költségeket továbbra is a városnak kellett biztosítania. Mindezek mellett az a panasz is felmerült, hogy a pénzügyi elszámolásokba Kincs nem engedett betekintést. Ezt később azzal utasította vissza, hogy a közgyűlés elfogadta azokat, amivel egyúttal érvényesekké is váltak. Egy másik ellene felhozott érv az volt, hogy a közgyűlés beleegyezése nélkül tett nagyobb összegű Grozdits, 2004. 143-145., 147-151. p. Grozdits, 2004. 115-121. p. Nem biztos, hogy Kincs tevékenysége csak a segítségadásra kolátozódott, hiszen némelyek szerint maga is busás hasznot húzott, ami miatt többen is támadták. Az ENERGIA R. T. alakuló közgyűlése. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV) 1931. ápr. 19. 1-2. p. VaML Vas vármegye alispánjának iratai. Altalános iratok (továbbiakban: Alisp. Alt. ir.) 3139/1941381