Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

AZ ÜZLETEMBER Kincs István káplánként semmi jelét nem adta, hogy Kőszegre egy olyan jóképességű gazdasági szakember került, aki ritkaságszámba ment a környéken. Szemináriumi éveiről fennmaradt egy történet arról, hogy tanulótársai „zsidó"-nak nevezték, mert egy kisebb raktárt tartott fenn, amelyből a többiek vásárolhattak, amikor nem tudtak kimenni a városba.

3 Nem tudjuk, hogy Kincs plébánossá választása indukálta-e azt a változást, amelynek következtében pályájának további részét - az írás mellett és nemegyszer lelkipásztori hivatásának elhanyagolásával - az erős gazdasági tevékenység jellemezte. Ezt a felfogást jól szemlélteti egy későbbi történet, amelyet a hivatalában őt követő Székely László örökített meg: „Egy Jézus Szíve körmenet alkalmával lelkendezve említette káplánja, mily hatalmas tömeg vesz részt a processzióban. Jól van, brúder - jegyezte meg az apátúr - hanem azért a katolicizmus jövője mégsem itt dől el (s mutatott a templomra), hanem ott (és a Hitelszövetkezet felé mutatott). "

4 Gazdasági és pénzügyi működését vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy Kincs István törekvései, a kezdeti bizonytalankodás után határozottan a 19. század végén előretörő, az 1891-ben Rerum Novarum címmel kiadott pápai enciklika alapján elinduló - Magyarországon az egyházjogi törvények elleni tiltakozáshoz is kapcsolódó, közjogi-mozgalmi megjelenésében a néppárt tevékenységében megfogható - politikai katolicizmus jeleit mutatják, amelyek a kőszegi káplán, majd plébános tevékenységében már elég korán a keresztényszocializmus felé hajlottak, miközben kapcsolódtak az ugyancsak ekkor egyre jobban divatozó szövetkezeti mozgalomhoz. Először is nézzük, hogy Kincs milyen cégek irányításában, alapításában és működtetésében vett részt tevékenysége során. Plébánosságának második évében az a megtiszteltetés érte a pénzügyi előélettel még nem rendelkező fiatal papot, hogy majdnem egyszerre választották be a városban működő két reményteljes cég - a Kőszegi Általános Takarékpénztár, valamint a Kőszegi Sörfőzde Rt. - vezetőségébe, sőt az 1876-ban alapított takarékpénztár rögtön elnökévé is tette.

5 Ez utóbbi intézet a régi - 1844-ben létrehozott Kőszegi Takarékpénztárhoz viszonyítva szolid, de biztos üzlet volt. 1900-ban 50.000 korona alaptőkével, majd 4 milliós forgalommal és 12.000 korona körüli nyereséggel, 24%os részesedést biztosított a részvényeseknek.

6 Egyes visszaemlékezések szerint a plébános nehezményezte a helyi pénzügyekben az evangélikusok túlnyomó szerepét. Erre bizonyítékként hozták fel, hogy a régi és nagyobb takarékpénztárnak éppen abban az évben lett Michaelis Izidor evangélikus lelkész az elnöke. Michaelis egyébként csaknem 20 évi igazgatósági tagság és rendszeresen végzett gyakorlati munka után kapta azt a posztot,

7 amit Kincs István mindenféle előképzettség és gyakorlat nélkül a másik pénzintézetnél. 3 Grozdits, 2004. 7. p. Grozdits, 2004- 29. p. A két épület egymással szemben mintegy 200 méterre helyezkedett el. A Kőszegi Altalános Takarékpénztár R. T. 48. évi mérlege és eredményszámlája 1923. évről. Kőszeg, 1924. (továbbiakban: KÁT 1923.) 4- p. 6 KÁT 1923. 5. p. Kőszegi József: A Kőszegi Takarékpénztár száz éve, 1844-1944- Kőszeg, 1944. 36-37. p. 376