Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Stallner Ferenc szombathelyi kereskedő működése 1848 előtt
közgyűlésen külsó' tanácsossá választották, és miután minden alkalommal újraválasztották, e funkciót korszakunk végéig, azaz 1848-ig betöltötte. 55 Stallner Ferenc egyike volt annak a 24 boltos kereskedőnek, akik az 1836. február 24-én kelt és a városi tanácshoz címzett levelükben egyrészt egy kereskedőtársaság alapításához kértek engedélyt, másrészt pedig azt kérelmezték, hogy a város járjon közbe annak érdekében, hogy az általuk összeállított és a levél mellett beterjesztett, a tervezett társaság működését szabályozó, 22 cikkelyből álló rendszabály bevezetéséhez a Magyar Királyi Helytartótanács járuljon hozzá. Itt és most nincs terünk sem az alapszabály-tervezet akárcsak vázlatos áttekintésére, illetőleg a tervezet sorsának bemutatására. Itt csupán utalhatunk arra, hogy lényegében a céhszabályzatokkal rokon tervezet alapján - jóllehet Vas megyén keresztül eljutott a helytartótanácshoz is, ám - végül nem jött létre Szombathelyen kereskedőtársaság. 56 Stallner Ferenc egyike volt annak a 16 szombathelyi személynek is, akik 1837. január 6-án megalapították a második szombathelyi olvasótársaságot, amely a Szombathelyi Kaszinó mellett működöt, és amelynek tagjai - iparosok, kereskedők és értelmiségiek - abból a társadalmi rétegből származtak, akik a feudalizmus felszámolásában és a polgári átalakulás megvalósításában leginkább érdekeltek voltak. 57 STALLNER EGYÉB VÁLLALKOZÁSAI Stallner a kereskedéséből származó jövedelmeit, pontosabban azoknak az üzletmenetből kivonható részét a már említett, és nem igazán sikeres vendéglátó-ipari vállalkozása mellett az 1830-as évek közepétől ingatlanok, mégpedig szőlőterületek vásárlásába fektette. Először 1836-ban a Felsőhegyen vásárolt meg ismeretlen összegért Pallos Mihály örököseitől egy 1 3/4 hold 58 területű szőlőt. 59 1841-ben szintúgy ismeretlen összegért egy, az ugyancsak a Felsőhegyen elterülő, - források hiányban nem ismert kiterjedésű - pusztaszőlővel gyarapította a szombathelyi szőlőhegyen lévő ingatlanvagyonát, VaMLSzvkt. Ktjkv., 32/1832-1833, 17/1833-1834., 12/1834-1835., 16/1834-1835, 24/1836-1837, 24/1837-1838, 18/1838-1839, 17/1838-1839, 21/1842-1843, 13/1843-1844. 11/1844-1845, 14/1845-1846. A kereskedőtársaság megalapítására tett kísérletre lásd: Tilcsík György: Ein Versuch zur Gründung einer Handelsgesellschaft in Steinamanger/Szombathely um Mitte der 1830-er Jahre. In: Bibliothekar und Forscher. Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Norbert Frank zum 60 Geburtstag. Eisenstadt, 2003. 337-358. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband; 25.) Tilcsik György: A reformkori Szombathely második olvasótársaságának alapszabályai. = Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, 1985. 3. sz. 29-35. p. Területmérték. Itt minden valószínűség szerint magyar holdról van sző. 1 magyar hold = 1200 négyszögöl. 1 négyszögölöl = 3,5996 m 2 . Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp, 1990. (továbbiakban: Bogdán, 1990.) 36, 294, 320, 408, 578, 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.) VaMLSzvkt. Ktjkv, 442/1836-1837.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 168. nr. 81. 337
