Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Kereskedők Szombathelyen a 17. század első évtizedeiben

akik mind a 35 tung eladásra előkészített mézet fúróval megfúrva ellenőrizték. Miután annak minőségét jónak találták, azt - fölöttébb magas - tungonkénti 21 ft 50 dénáros árat ajánlva lefoglalták, és az ígért összegből 150 ft-ot ott helyben kifizettek. A jelenleg feltárt dokumentumokból az teljes pontossággal nem állapítható meg, hogy Baricz termelő, vagy helybeni felvásárló, esetleg mindkettő volt. A méz mennyiségét tekintve nem kizárt a helybeni felvásárlás lehetősége. E megállapodást és a [sajtos]káli vásárt

54 követően a vevő asszony kissé megkésett lépést tett: fiát Bécsbe küldte, annak megtudakolására, hogy ott mennyi a méz ára. A fiú visszatérve közölte, hogy tungonként 18 ft-nál többért nem lehet eladni. A felperes asszony ezután visszakozni akart az üzlettől, és a foglalót visszakövetelte. Eközben derült ki, hogy az adott mézről már egy soproni vásárló - valószínűleg az említett [sajtos]káli vásár idején felbukkant személy - is informálódott, és arra vevőként számított. Ezért ez az újabb fél a vitatott mézet a bírói hivatalt viselő Tapolczay Pál deákkal jogsérelmére hivatkozva letiltatta.

55 A vélt vagy valós eladási árból származó különbözet jelenik meg Takács János 1614 nyarán a Szele Mihály ellen indított perében is. A felperes szerint 16 ft-ért adta el a méz tungját, míg Szele azt állította, ő 14 ft-nál többért nem szokott venni.

56 A bécsi kereskedéssel kapcsolatos esetek mellett a Szabó Miklós és Szabó Mátyás közötti, 1617-ben lezajlott per csupán azért érdemel figyelmet, mert az Szombathely és a királyi Magyarország egyik kiemelkedő kereskedelmi csomópontja, Nagyszombat közötti kapcsolatra utal. 1616. december 6-ára több szombathelyi ember szekerekkel vásározni ment Nagyszombatba.

57 Már több adat szól a korban jelentős kereskedelmet folytató Pozsony megyei Somorja mezővárossal való kapcsolatokról. 1607 novemberében Gerencsér Péter és Kovács Benedek, a csallóközi mezőváros lakói Mészáros Miklóst és szolgálóját amiatt perelték, hogy ők Szombathelyre jőve, tőlük 200 ft-ért ökröket vettek, azokat a vámot megfizetve a Sorokról elhajtották, de az alperesek utánuk menvén, a jószágokat fegyveres kézzel Söpténél elragadták. Mint az somorjaiak tanúvallomásaiból kitűnik, elsőként a szombathelyiek mentek Somorjára, és ott Kis András házánál, tanúk előtt, írásos kötelezvényt adva és az áldomást elfogyasztva kötötték meg az üzletet.

58 Csak valószínűsíthető, hogy kistételű állatkereskedés és abból fakadó adósság állt azon per hátterében is, amelyben Puida (?) Gergely a csallóközi Szabó Mátét azzal vádolta, hogy ő a lovát a bíróval lefoglaltatta.

59 Valószínű, hogy a Sopron vármegyei Sajtoskál településről van szó. A település mézkereskedelemben betöltött szerepére: Szende, 1998. 89-90., 98. p. Dominkovits, 1997. nr. 1020. Dominkovits, 1994. nr. 932. Dominkovits, 1997. nr. 1327. A közzétett nagyszombati végrendeletekben szombathelyi polgár irányába tett testálás nem található. Lásd: Németh Gábor: Nagyszombati testamentumok a XV1-XVI1. századból. Bp., 1995. 171 p. (Bibliotheca humanitaris historica) Benczik - Domominkovits, 1993. nr. 144. Dominkovits, 1994. nr. 552. 317