Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Kereskedők Szombathelyen a 17. század első évtizedeiben
hogy ő volt az, aki e pozíciót 1569 és 1570 között is betöltötte. A városi nemes Hetésyek genealógiája jelenleg csak részlegesen ismert. A család tagjai mind a 16. század utolsó, mind a 17. század első harmadában a városvezető elit meghatározó tagjai voltak. Hetésy János 1570 és 1571 során a városbírói hivatalt viselt, Pál fia az 1590-től 1621-ig több alkalommal került e tisztbe, miként 1627 és 1628 között az ő fia, András is. 31 Az 1542-ből fennmaradt 15 nyugat-magyarországi harmincadhivatal vámnaplóit feldolgozó Ember Győző Szombathely kiváltságolt mezővárost a dunántúli kereskedői lakhelyek sorában a 200 ft-nál kisebb vámértékű, vegyes ágazati kategóriájú, azaz kivitelt és behozatalt lebonyolító kereskedőkkel rendelkező forgalmi helyek közé sorolta. Az adott forrás és feldolgozása szerint oly mezővárosokkal került egy csoportba, mint a Mosón vármegyei Rajka, vagy a Sopron vármegyei Csepreg és Ruszt, illetve több olyan faluval, mint a Sopron vármegyei Páli, avagy Vas megyei Pápóc. 32 Névszerinti adatolás alapján Szombathelyről Lénárd deák, Pap János, Rózsa János és Sebeházi Ambrus tartozott a 100-ft-nál kisebb vámértékű árukat forgalmazó kereskedők nagy tömegébe. 33 A fenti vámjegyzékek széles spektruma után, szinte közvetlenül a tizenötéves háború kitörése előtt, a Bécsbe irányuló, egy adott vámhelyen regisztrált szombathelyi kereskedők beazonosításához szolgáltat fontos adalékokkal az 1590 utolsó negyedévét tartalmazó bécsi harmincadvám-jegyzék. 34 A forrás - az eddig ismertetett korábbiakkal szemben 35 - külön is hangsúlyozza a mézkereskedelem jelentőségét, és a radafalvi harmincadjegyzékből is ismert családok közül a 17. század elején is jelentős szerepet játszó Mihály személyében a Szele famíliára hoz adatokat. Az 1591. évi vámjegyzék feldolgozásában az előzőnél jóval kevesebb számú szombath elyivel , csupán egy és pontosan nem identifikálható, Nagy nevű kereskedő fordul elő. 36 IDŐPONT A KERESKEDŐ NEVE ARU il Horváth, 1993. 229-231. p. Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Bp., 1988. (továbbiakban: Ember, 1988.) 358. p. Ember, 1988. 501-530. p. Lénárd és Sebeházi ez évben mind kivitellel, mind behozatallal foglalkoztak. Papnál csak behozatalt, Rózsánál pedig kivitelt regisztrált a forrás. Egy év adatsorai miatt messzemenő következtetést nem érdemes levonni, de az egyes települések közötti különbségre kitűnően utal Csepreg esete. Onnan hét, döntően kivitellel a vámnaplókba került kereskedőt regisztráltak ekkor (Kopasz Máté, Nyeregjártó Ambrus, Pintér Lőrinc, Szabó Gergely, Szabó István, Vig Pál, Zantz Bálint). A tágabb térségből Pápa emelkedik ki, 14 vámnaplókban döntően behozatallal regisztrált kereskedője révén - akik közül hárman a 100-1000 ft közötti vámértéket fizető középkereskedők sorába tartoztak - a feldolgozó a települést az 1000 ft-nál nagyobb értéket forgalmazók sorába tette. Lásd: Ember, 1988. 358. p. Osterreiches Staatsarchiv. Hofkammerarchiv Wien. Niederösterreichische Herrschaftsakten M 54/A/3. fol. 1309-1321.; Empfanng der Khaltmautt am Waghaus von Zolman den 13. October [15]90 bisz auf den 6. Tag January an Allerheiling Drey Khunig Tag [15191. Jahr. 1591. Ezúton szeretném Szende Katalinnak megköszönni, hogy Eric Landsteiner kutatása nyomán a forrás fénymásolatát eljuttatta hozzám. Természetesen nem szabad e vámjegyzékhez kötni a méz jelentőségének növekedését a szombathelyi kereskedők tevékenységében, a további kutatások terén minden szempontból nagyon fontos lenne a 16. század közepén keletkezett nyugat-magyarországi vámjegyzékek eredeti példányainak e célú kutatása. Landsteiner, Eric: Zur Geschichte des Wiener Ungarnhandels am Ende des 16. Jahrhunderts. = Föns, 2002. 1-3. sz. 64. p., a kérdéskörre 61-74- p. 313
