Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Kereskedők Szombathelyen a 17. század első évtizedeiben

Szombathely, Pápa településeken éltek. Ez a kereskedelmi levelezés tágabb összefüggésrendszerben egyrészt a hódoltság és a királyi Magyarország egységes piacgazdaságát illusztrálja, másrészt adalékul szolgál a kortársak által hosszúnak nevezett tizenötéves háború alatti kereskedelmi tevékenységhez. Helyi léptékkel pedig az egykorú szombathelyi társadalomban jelentős tisztségeket viselt személy, az egyébként Bécsbe menő kereskedelemben is érdekelt Tapolczay Pál deák példáján egy észak-déli irányban elhelyezkedő, azaz hódoltsági területen fekvő piaci központokat, így például Pécset megcélzó, felvásárló és közvetítő kereskedelmet folytató tevékenységébe, működésének szervezeti, pénzügyi hátterébe enged bepillantást.

16 ADATOK SZOMBATHELY 16. SZÁZADI KERESKEDELMÉHEZ A 17. századi esetek előtt következzék a fentitől eltérő, alapvetően kiadott forrásbázison, - kereskedelmi könyvek és vámjegyzékek alapján - az előző század szombathelyi kereskedelemtörténetének egy rövid, döntően a főbb kereskedelmi irányokat, kapcsolatokat, illetve az abban résztvevő személyeket, árukat csupán felvillantó adatolása. Feltűnő, hogy a Csepregen, Kőszegen, Sárvárott kereskedelmi kapcsolattal rendelkező, Sopron város közéletében jelentős szerepet játszó Moritz Pál 1520 és 1529 közötti évekből fennmaradt üzleti könyve nem említ szombathelyi kereskedőt, kereskedelmi kapcsolatot.

17 Ugyanakkor - a Moritz Pállal is üzleti kapcsolatban álló - fontos és kiterjedt nyugat-magyarországi kereskedelmi hálózattal rendelkező bécsújhelyi Funck cég ügyfelei között szombathelyi kalmárokat is találhatunk. Szombathely pozíciója a nyugat-dunántúli települések sorában nem a legfontosabb, míg Sopron 23, addig Kőszeg 13, Szombathely pedig csak 3 kereskedővel képviseltette magát.

18 A személyek és áruk jelentősége mellett a Funk cég anyagát közreadó Othmar Pickl a kereskedelmi kapcsolatháló kialakulásában az egykori római úthálózat fontosságára is felhívta a figyelmet. Pickl megállapította, hogy a szombathelyi, szalónaki, rohonci, kőszegi avagy soproni kereskedők áruikat Bécsújhelyre személyesen, avagy szolgálóikkal, döntően a fenti úthálózaton szállították.

19 Egy 1520-ben készített adósságlistában szerényebb tétellel 2 szombathelyi kereskedő neve is megtalálható: Scherer und Krämer zu Steinamanger.

20 Az összesített alfebetikus névjegyzék azonban valójában 3 szombathelyi kereskedő nevét tartalmazza, akik a következők voltak: Hanß Löttzelterin/Hans A teljes kereskedelmi levelezés közzététele az előzetes tervek szerint a Levéltári Közlemények 2005. 2. számában kerülne sorra, a témáról kisebb áttekintés: Dominkovits Péter: Egy 17. század eleji soproni iparűző, Fekete avagy Schwartz János kereskedelmi kapcsolatairól. Kézirat. Sopron, 2003. (továbbiakban: Dominkovits, 2003.) 1-10. p. Mollay Károly: Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moritz / Moritz Pál kalmár üzleti könyve, 15201529. Sopron, 1994- 99 p. (Sopron város történeti forrásai. B. sorozat; 1.) A kereskedő életútjáról: Vő.: Kereskedők, kalmárok, árosok. Moritz Pál kalmár, 1511-1530. = Soproni Szemle, 1991. l.sz. 1-32. p. Pickl, Othmar: Das älteste Geschäftsbuch Österreichs. Die Gewölberegister der Wiener Neustädter Firma Alexius Funck (1516. ca. 1538) ..., Graz, 1966. (továbbiakban: Pickl, 1966.) 75-76. p. (Forschungen zur geschichtliche Landeskunde der Steiermark; Bd. 23.) 19 Pickl, 1966. 117. p. 20 Pickl, 1966. 336. p. 310