Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bariska István: Iparosok, kereskedők a 14-17. századi Kőszegen

letek tisztázásáért. A pasának ekkor - nem lévén más választása - lefogatta Ábrahám török kereskedó't, aki viszont Thunyayt találta meg és be is hajtotta rajta az adósságot. Thunyay sógora, Johann Unger pedig kezesként várhatta, hogy fizetnie kell. A példa bizonyára jól érzékelteti ilyen és hasonló esetek bonyolultságát. Adósságcsapda akkor alakult ki, amikor valaki fizetésképtelen lett. Ennek következményeit a kezesekre, só't az ügyben ártatlan kereskedőkre is átháríthatták. Elsó' menetben azonban a behajtást a tényleges adóson kísérelték meg, mely akár annak ingatlanát is érinthette. Előfordult azonban olyan eset is, amikor valaki átvállalta az adósságot, így annak kivásárlásával a teljes felelősség - és persze a nyereség is - az új adóst illette, miközben a hitelezők védelmében megjelentek a behajtó megbízottak is.

23 Az adósságügyek valójában a kereskedőkkel kezdődtek. 1548 és 1632 között erre számos adatot találtunk.

24 Ezek alapján jól kitapintható főleg a bécsi, a grazi és a nürnbergi kereskedőkkel kialakult kapcsolat. 1589-ben Bécs gyakorlatilag megszüntette a kereskedelmi kedvezmények csomagrendszerét Kőszegen. Néhány esettől eltekintve a szóba jöhető kereskedelmi ügyek mindegyike adósság-behajtásra vonatkozott a kőszegiekkel szemben.

25 Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy milyen rétegből került ki tulajdonképpen az adósságot fizetésképtelenségig felhalmozók köre, akkor mindenekelőtt a szűcsöket, a posztósokat, a kalaposokat és a gyapjúfeldolgozókat kell említsük, bár volt olyan eset is, amely a vasfelhasználókat érintette. Az adósságcsapdába került iparűzőkkel szemben eljárást indítottak és foglalásokat hajtottak végre. Az eljárás nem volt mindig közvetlen, hiszen például a nürnbergi kereskedők az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara közvetítését kérték a nekik járó adósság behajtásához. Ugyanakkor más esetekben a kőszegi bíró járt közben hasonló okokból. Az adósságbehajtás minden valószínűség szerint kíméletlen lehetett, hiszen II. Miksa 1573-ban adósvédelmi rendeletet kényszerült kiadni. Egyfelől vissza kellett szorítani az eljárásban a bürokratizmust, másfelől az adósság fedezetéül kijelölt ingatlanokból csak annyit engedtek értékesíteni, amennyit az adósság és annak kamata tett ki, többet nem.

26 Nem állítható, hogy a kőszegi céhes ipar kiszolgáltatottsága általános lett volna, hiszen a 16. század második felében egy tucat céhről lehet kimutatni, hogy éppen a 16. században született. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a 16. század második felére elsősorban azok a kézművesek kerültek függő és kiszolgáltatott helyzetbe, akiknek munkájához Kőszegen nem volt alapanyag, azaz ezt kizárólag a kereskedelem biztosította számukra. VaML KFL Acta Misc. Bécs, 1594. május 6. VaML KFL Acta Misc. Bécs, 1548. június 28.; Kőszeg, 1549. februárié.; Bécs, 1560. május 29.; Bécs, 1563. október 23.; Vajdafalva, 1568. decemeber 28.; Bécs, 1571. február 14.; Kőszeg, 1571. február 26.; Kapornak, 1571. október 16.; Komárom, 1576. november 14-; Graz, 1583. október 14-; Bécs, 1586. február 8.; Bécs, 1589. szeptember 29.; Bécs, 1590. június 5.; Bécs, 1590. november 19.; Veperd, 1593. október 29.; Bécs, 1594- május 6.; Bécs, 1632. március 3. VaML KFL Acta Misc. Bécs, 1573. április 15.; Kőszeg, 1573. május 5.; Bécs, 1584. augusztus 20.; Bécsújhely, 1585. április 16.; Pozsony, 1588. július 12.; Bécs, 1529. szeptember 29.; Bécs, 1590. június 5.; Bécs, 1590. november 19.; Ebresdorf am Moss, 1594- február 10.; Pozsony, 1597. május 2. VaML KFL Acta Misc. Bécs, 1573. április 4. 306