Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Zágorhidi Czigány Balázs: Püspöki tizedborok a 16. századi szombathelyi várban

gráfiájának jegyzeteiből tudjuk, hogy a püspöki levéltárban voltak a 16. századból származó, eredetei iratok is, amelyeknek azonban egyelőre nem sikerült nyomára akadni.

4 A teljes anyag összegyűjtése azonban hosszabb időt venne igénybe, és meghaladná egy kötet terjedelmét. így talán a legterjedelmesebb összefüggő anyag mielőbbi közlése sem tekinthető elkapkodott vállalkozásnak. A forráscsoport adatgazdagságának szemléltetésére álljanak itt a szőlőműveléssel, elsősorban a tizedborral kapcsolatos adatok. * * * Szombathely és vára a 13. századtól már kétségtelenül a győri püspök kezén volt. A vár és a központi jellegű település körül a 14- század folyamán alakulhatott ki a püspöki uradalom, amelynek jelentőségét a kisebb számú birtokok mellett elsősorban tizedjövedelmei adták. E jövedelmek között kiemelkedő szerepet töltött be a bordézsma, hiszen a bor a középkori gazdaság egyik legértékesebb és legkeresettebb terméke volt. Jól mutatja ezt Szombathely város 1407. évi kiváltságlevele is, amelyben a borral kapcsolatos rendelkezések különleges hangsúlyt kaptak: évi 200 forintos cenzus lefizetésével a város polgárai minden járandóságukat megváltották, kivéve a gabona- és bortizedet, illetőleg a hegyvámot, továbbá a püspöki borkimérés fenntartása mellett a polgárok is szabad, mindenféle korlátozás nélküli borkimérési jogot kaptak.

6 A szombathelyi bortermelésre utaló adatok egyébként már a városi fejlődés kezdeteivel, a hospesek megjelenésével feltűnnek. A legkorábbi ilyen Vasvári András hospes fiainak 1314-ben végrehajtott birtokosztálya, amely megemlít egy szombathelyi telket és a hozzá kapcsolódó szőlőt.

7 Fennmaradt egy 1445-ből lebonyolított szőlőeladásról kiállított városi oklevél is, amely megemlíti a hegymestert is.

8 A hegymester - és így a szőlőtermelés - kiemelt szerepére utal az a tény, hogy a város bírája és esküdtjei mellett ő is jelen volt a város privilégiumlevelének kiállításánál, majd 1526. évi megerősítésénél is.

9 A szombathelyi szőlőtermelés azonban a 16. század folyamán lehanyatlott, a szőlőhegy jelentős része szántóföld, illetőleg major lett. A szombathelyi várhoz - tizedszedő központ lévén - azonban a városon kívül, a megye egy jelentős, sőt a szőlőtermelés szempontjából legjelentősebb területe is hozzátartozott, ahol a termelés a 16. század folyamán is töretlen volt. A 15. század eleje óta általában Árokköz- és Szómbathely-kést említik a források, mint a szombathelyi várhoz tartozó tizedkerületeket. E két tizedkés elsősorban a megye központi részeit foglalta ma4 Lásd erről Zágorhidi, 2000. 3-4. p. 5 Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1998. 212. p. Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Források Savaria-Szombathely történetéhez a római kortól 1526ig. Szombathely, 1994. (továbbiakban: Tóth - Zágorhidi, 1994.) 62-65. p. (Acta Savariensia; 9.) 7 Tóth - Zágorhidi, 1994. 45-46. p. s Tóth - Zágorhidi, 1994. 77. p. 9 Tóth - Zágorhidi, 1994. 106-108. p. 30