Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között

pontból minden bizonnyal megalapozottak, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a bírált mérnökök saját koruk emberei voltak, az akkori időknek megfelelő tudással, gondolkodásmóddal és ötletekkel. Nem szabad teljesítményüket kizárólag mai tudásunknak megfelelően értékelnünk, kiváltképpen számon kérni rajtuk olyan ismereteket, amelyekkel még nem rendelkezhettek. Reálisabb képet akkor kapunk, ha figyelembe vesszük a kortárs szakemberek állásfoglalását is. A korabeli szakmai közvélemény pedig egyértelműen elismerte érdemeiket, és a tudományos munkásságot is kifejtő szombathelyi mérnökökről helyi és országos viszonylatban is kedvező kép alakult ki. Természetesen a városi mérnökök is követtek el túlterheltségükből, jóhiszeműségükből, vagy emberi gyengeségükből fakadó hibákat, ám az ellenük lefolytatott fegyelmi eljárások ritkán vezettek elmarasztaláshoz, szakmai hozzáértésüket pedig soha nem kérdőjelezték meg.

128 A városi mérnökök közéleti tevékenysége Szombathely város mérnökei hivatalos teendőik mellett aktív közéleti szereplést is vállaltak. Nem szürke hivatalnokok, hanem a helyi közélet ismert és jellegzetes, karakteres alakjai voltak. Egy sor szervezetnek voltak tevékeny tagjai, vezető pozíciók birtokosai. A szakmai testületek mellett kulturális, sport, és emberbaráti egyesületek munkájában is részt vettek, és valamennyien tagjai voltak a Szépítő Egyesületnek. Aktív közéleti szerepvállalásuk részint saját szakmai és intellektuális igényeikből fakadt, részben társadalmi pozíciójukból következett, hiszen a közvélemény az elit tagjaitól kimondva és kimondatlanul is elvárta, hogy bekapcsolódjanak a helyi társasági életbe, a kulturális és jótékony célú szervezetek munkájába. Aki pedig e téren nem volt eléggé aktív - mint például a zárkózott természetű, visszahúzódó Bodányi Ödön -, annak számolnia kellett a közvélemény rosszallásával.

129 Egyesületi tevékenységük azt mutatta, hogy a szombathelyi városi mérnökök nem szakbarbárok, hanem rendkívül sokoldalú, európai látókörű, kreatív egyéniségek voltak. Nem pusztán hivatali pozíciójuk emelte őket az elit soraiba, hanem magas színvonalú szakmai képzettségük révén a helyi, sőt egyes képviselőik - így Bodányi Ödön, Niessner Aladár, Tóth János - országos szinten is a mérnöktársadalom, a műszaki értelmiség legfelső, legnagyobb tudású rétegéhez tartoztak. Olyan intellektuális kapacitással bírtak, olyan élénk kulturális életet éltek, és olyan színvonalas publikációs tevékenységet folytattak, továbbá a helyi kulturális elit képviselőivel annyira kiterjedt személyi kapcsolatrendszert tartottak fenn, hogy egyértelműen kijelenthető: a városi mérnökök többsége nem csupán a hivatali elitnek, hanem egyszersmind a helyi kulturális, illetve tudás-elitnek is tagja volt, tehát multipozicionális helyzetet birtokolt. Nem csak szakmai téren alkottak kiemelkedőt, hanem a műszaki tudományoktól teljesen idegen területeken, a képzőművészet, irodalom és zeneművészet terén is biztonsággal mozogtak és sikerrel szerepeltek, színesítve és felpezsdítve a helyi kulturális életet. VaML Szv. Kjkv. 90/1942.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 824/1924., 4200/1928., 14257/1932, 11115/1935., 1436/1938., 2000/1940., 2524/1942. VaML Szép. Egy. ir. Közgy. jkv. 1942. május 5., lg. jel. az 1925. évről. 294