Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között

sobb be is következett. A terv a megvalósítható elgondolások mellett több irreálisnak minősíthető célkitűzést is megfogalmazott, de Niessner munkásságának objektív értékelése szempontjából meg kell említeni, hogy a korszakban a várostervezés tudománya Magyarországon olyannyira gyermekcipőben járt, hogy ilyen tantárgyat a Műegyetemen sem oktattak még ekkor.

80 Bár Niessner kifogástalan felkészültséggel és szakmai tudással látta el feladatát, elismertsége mellett ő sem kerülte el hivatali elődje sorsát. Több alkalommal is érték - többnyire alaptalan - támadások: ellene és munkatársai ellen számos fegyelmi vizsgálatot indítottak, melyek többsége legfeljebb csak kisebb mulasztásokat és hibákat állapított meg. A legtöbb probléma, jogos kritika a hivatal, illetve a mérnökgárda túlterheltségéből fakadt.

81 Súlyos izületi és idegrendszeri betegsége miatt 1942-ben saját kérésére nyugdíjazták, „... buzgó és odaadó városi közszolgálatáért ,.."

82 a városi képviselők megbecsülésüket és köszönetüket fejezték ki. Niessner Aladár nyugdíjazása után Szombathelyről Budapestre költözött.

83 Szakirodalmi tevékenysége A németül és franciául kitűnően beszélő Niessner Aladár tagja volt a Városi Mérnökök Országos Szövetsége választmányának, hallgatóként és előadóként több alkalommal részt vett a szervezet közgyűlésein, vándorgyűlésein. Szakmai tapasztalatok gyűjtése céljából - így például a strandfürdő fejlesztésének, valamint az új köztemető kialakításának előkészítésekor - tanulmányutakat is tett. Rendszeres résztvevője volt az Osztrák Útügyi Kongresszusnak, ahonnan a hazainál jóval magasabb szinten álló osztrák kutatások és gyakorlati megoldások legfrissebb eredményeit hozta magával, majd kamatoztatta a város érdekében. Útépítési-burkolási kérdések elismert szakemberévé vált, publikációs tevékenységének jelentős része is ehhez a témakörhöz kapcsolódott. Gyakran jelentek meg cikkei az Útügyi Szemlében, az Útépítésben, a Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közlönyében és a Vállalkozók Lapjában .

84 Személyisége, közéleti szerepvállalása A hazai mérnöktársadalom aktív szereplője volt, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett. Tagja volt a mérnöki kamarának, a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. Az egyesület szombathelyi osztályának alelnöki tisztét töltötte be. Egyik alapítója volt a u VaML Szv. Kjkv. 44/1921., 8/1924.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 164/1923., 1237/1942., 501/1944.; Heckenast ]ános: Szombathely város rendezési terve. = VSZ 1965. 1. sz. (továbbiakban: Heckenast, 1965.) 25-29. p.; Horváth Ferenc; Szombathely város harmadik városrendezési terve. = VSZ 1970. 3. sz. 429-441-p. 1 VaML Szv. Kjkv. 90/1942.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 824/1924., 14200/1928., 14257/1932., 11115/1935., 1436/1938., 2000/1940, 2524/1942. 2 VaML Szv. Kjkv. 90/1942. 3 VaML Szv. pg. Közig. ir. 1871/1942. 4 VaML Szv. pg. Közig. ir. 2043/1930, 9369/1934, 1796/1935, 9146/1937, 10783/1941.; VaML Szv. pg. ir. Különgy. At. 22. köt. 313-314. p.; A városi mérnökök országos vándorgyűlése Szombathelyen. = Vvm. 1925. máj. 23. 3. p.; Halász, 1930. 59. p. 280