Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Fürdővendégek Tárcsán a 19. század második felében

összesen 47 szoba állt a rendelkezésre.

41 „A zsidók számára, kik ezen fürdőt nagyon látogatják, különválasztott lakó- s vendéglőházak vannak. "

42 A fürdő területén lévő vendégházak mellett természetesen a faluban is lehetett szállást kapni.

43 Az elkülönülés, amely a társadalmi érintkezésben megnyilvánult, már a szobafoglalásnál is jelen volt, hiszen mint az előbbi példa is mutatja, a zsidók elkülönültek a többi vendégektől.

44 A hatóságok folytonosan figyelték a fürdőhelyekre érkezőket, és ezért a szezon ideje alatt csendőröket állomásoztattak Tárcsán. 1855-ben például Herzer Heinrich háztulajdonos adta ki a június l-jétől szeptember végéig terjedő időszakra házát a fürdő területén működő karmesternek, valamint az odavezényelt 2 csendőrnek.

45 Jelentős esemény volt 1855-ben Tárcsán, hogy Ferenc József születésnapján, augusztus 18-án „... Frideiszky György rohonci segédlelkész által az itteni kápolnában szent mise tartatott. A jelen volt helybeli elöljárók és a tanuló ifjúságon kívül a fürdővendégek száma is olly nagy volt, mi által nem csak a kápolna és oratórium zsúfolásig, de a templom eleje is nagy számú buzgó nép által volt."*

6 1855. augusztus 18-án Darás János fürdőfelügyelő a soproni rendőrhatóságnak jelentést küldött néhány olyan, a tárcsái fürdőben korábban megfordult személyről névszerint Mesterházy Pál táblabíróról, mesterházi földbirtokosról, Pálmay Károly kőszegi festőről, Káldy József tompaházai földbirtokosról és fiáról, Gyuláról -, akiket a hatóságok illojálisnak minősítettek. A fürdőfelügyelő beszámolójából kiderül, hogy tárcsái tartózkodásuk ideje alatt Mesterházy és Káldy is elhagyták a települést, így az idő alatt nem tartották őket szemmel. Pálmay Károly sokáig volt Tárcsán, és üzleti okokból felkeresett néhány, környékbeli földbirtokost, és tőlük csak rövid időközökre tért vissza. És bár Pálmay nem rendelkezett az előírt útiokmánnyal, úgy nyilatkozott, a soproni rendőrhatóságtól olyan információt kapott, mely szerint nem szükséges útlevelet igényelni a tárcsái úthoz.

47 Mesterházy Pál táblabíró testvére Mesterházy István volt, aki 1848/49. évi szabadságharc idején honvédezredesként szolgált. A világosi fegyverletétel után Aradon, Olmützben és Lipótváron 3 évig raboskodott, majd visszatért Mesterházára, ahol testvére Pál ápolta 1854-ben bekövetkezett haláláig. Vélhetően testvére 1848/49-ben kifejtett tevékenysége miatt szerepelt Mesterházy Pál a megfigyelendők listáján.

45 Márton József - aki, mint fentebb említettük, 1854 és 1860 között volt a tárcsái fürdő bérlője - özvegye az 1860-as években a Helytartóság által lefoglalt gyógydíj miatt pert indított a hatóság ellen. E per iratanyagában maradt fenn a tárcsái fürdővendégek 1858-ból származó névsora, mely bővebb elemzést érdemel. Lengyel Dániel: Fürdői zsebkönyv. Pest, 1853. 117- p. 42 Uo. 43 Uo. Hudi Jőszef: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1998. 133. p. (Zalai Gyűjtemény; 28.) VaML Felsőőri vsz. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Közig, ir.) Cur-Inspektion 3134/1855. VaML Felsőőri vsz. Közig. ir. Cur-Inspektion 59/1855. ' VaML Felsőőri vsz. Közig. ir. Cur-Inspektion 3239/1855. MesterMzy Sándor: A mesterházi Mesterházy család története. Nagykanizsa, 1937. 19. p. 243