Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Fürdővendégek Tárcsán a 19. század második felében

aki egy hétnél tovább maradt a fürdőhelyen gyógy- és zenedíj fejében 3 ft-ot volt köteles fizetni. Aki csak 1-2 napot töltött Tárcsán, annak a gyógydíj napi 30 kr volt. A szegény­ségi bizonyítvánnyal rendelkezők, valamint a 12 éven aluliak mentesültek a díjfizetés alól. Újfajta bejelentési jegyeket vezettek be, amelyen szerepelt a vendég neve, foglalko­zása, érkezése napja, lakóhelye, tartózkodási ideje, valamint szállásadójának házszáma. 31 1880-ban ismét új fürdő-rendszabályt léptettek életbe Tarcsafürdőn, mely sze­rint „...minden vendég, ki három napon át helyben tartózkodik, köteles egy szersmindenkorra az l. osztályban 5, a 11. osztályban 3 frt fürdő-illetéket ..." n fizetni. „Szolgákért 1 frt fizeten­dő. 12 éven aluli gyermekek díjmentesek. Kevesebb, mint három napi tartózkodásnak szemé­lyenként minden napra 30 kr illeték teljesítendő." 33 A következő fürdőszabályzatot 1885-ből adták, és ez két részből állt. Az első 7 pontban a fürdő rendjét rögzítette, majd további 9 pont tartalmazott kiegészítő rendel­kezéseket és útmutatásokat. Minden fürdővendég, aki egyedül és legalább 3 napig Tár­csán tartózkodott az első osztályért a 6 ft, a másodosztályért 4 ft gyógydíjat tartozott fi­zetni. A 12 éven aluli gyermekek számára az első osztályú gyógydíj 1 ft, a másodosztá­lyú pedig 50 kr volt. 34 Alig 6 évvel később, 1891-ben új, 11 pontból álló fürdőszabályzat lépett életbe Tarcsafürdőn. Ez úgy intézkedett, hogy csak az 5 napnál tovább időző fürdővendégek voltak kötelezettek gyógydíj fizetésére. A vendégek kategóriába sorolását vagyoni- és társadalmi helyzetük alapján a fürdőbiztos végezte el. Az első osztályú gyógydíj szemé­lyenként 8, a másodosztályú 6 ft volt. A családok kíséretében lévő nevelőket, nevelő­és társalgónőket családtagoknak tekintették, és az ő díjuk 6, illetve 5 ft-ot tett ki, míg a 2 és 14 év közötti gyermekek után, valamint az uraságuk kíséretében lévő cseléde­kért l-l ft-ot kértek. A Tárcsán hivatalos ügyben eljáró királyi és megyei tisztviselőket, valamint bírákat e tevékenységük ideje alatt nem tekintették fürdővendégnek, így gyógydíjat sem fizettek. A fürdővendégek a bejelentkezési lapon kötelesek voltak fel­tüntetni nevüket, lakóhelyüket és a társadalmi állásukat. 35 TÁRCSÁI FÜRDŐVENDÉGEK 1849 UTÁN A Vas megye 1848 utolsó és 1849 első napjaiban történt megszállását követően az oszt­rák hatóságok a közlekedést és a vándorlást korlátozó intézkedéseket léptettek életbe: „A? úton lévő személyek ellenőrzése a katonák mellett a pandúrokkal megerősített új köz­bátorsági biztosok feladata lett Szigorúan korlátozták az útlevelek kiadását. Rohonczy Ignác március utolsó napján ismertette az újabb, immár »végleges« útlevél-szabályzatát. A szabad közlekedést biztosító dokumentumok kiadói személyesen feleltek azért, hogy csak a »jó érzésű és 1 Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium K 150. 1875. IV. 10. 434- csomó 5480/1874­Tárcsái fürdőszabályok. = Vasmegyei Közlöny, 1880. aug. 8. 3. p. 3 Uo. Thomas, Ludwig: Der Curort Tatzmannsdorf (Tárcsa). Oberwarth, 1885. 75-76. p. VaML Vas vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye 28514/1891. 536-539. p. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom