Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A 14-17. századi kőszegi elit
Ezek az adatok természetesen nagyon szétszórtak, ennélfogva nem alkalmasak arra, hogy trendeket, szabályokat, vagy éppen kivételeket állapítsuk meg a középkori kó'szegi elitképződés tendenciáiról. Erre még az itt felsorolt oklevelénél közel egy nagyságrenddel több oklevél vizsgálata után sem vállalkozhatunk, ugyanis sem a szelekció folyamatára, sem más tendencia kimutatására nem alkalmas az 1343 és 1462 közötti idó'szakból összegyűjtött névanyag. Ebből kizárólag arra következtethetünk biztonsággal, hogy ez az elit - polgármesterek, városbírák, plébánosok, esküdtek, polgárok, telepesek - magyar- és németajkú volt. A közel negyven oklevélből kiemelt névsor - elsősorban azért, mert csak időben „szétszórt" módon, azaz lineárisan értékelhető, azaz híján van egy-egy éven belüli bázisadatnak - nem alkalmas arra, hogy abból a korabeli elitréteg tagjai több-kevesebb pontossággal nevesíthetőek legyenek. 7 Sajnos még annak megállapítására sincs lehetőség, hogy az egyes oklevelek kiadásának időpontjában feltűnő nevek milyen „társaságban" kerültek az adott közösség élére, illetőleg, hogy miért éppen ők lettek a kedvezményezettek. Minden bizonnyal egyébként azért, mert lévén a választott városi elit képviselői - őket delegálta Kőszeg a kancelláriákba. ELITKÉPZŐDÉS KŐSZEGEN A 16. ÉS A 17. SZÁZAD FORDULÓJÁN Új szempontok a 16. század végén Alapvetően más lehetőségek kínálkoznak, ha a 16. és a 17. század fordulóját vizsgáljuk. 1568-ban Kőszegen kétszintű önkormányzati rendszer jött létre, így ettől az időponttól kezdve többé-kevésbé rendelkezésünkre áll a belső- és a külsőtanács tagjainak névsora. Másként szólva: ami hiányzik a középkori névsorok esetében, nevezetesen az adott év elitjének bázisa, az erre az időszakra vonatkozóan adott. így a korábbi időszakhoz képest sokkal több szempontot lehet bevonni az elitkutatásba, többek között azért is, mert maga a helyi társadalom is és az önkormányzati adminisztráció a 16. század végén strukturáltabb volt, mint a középkorban. Ezek alapján nézzük, milyen lehetőséget kínálnak a 16. század végéről és a 17. század elejéről származó adatok: 1., mindazon szempontok érvényesítését, amelyet a középkorban számba vettünk, 2., család + keresztnév (stabilizált formában), klánképződés jeleinek, 3., a kétszintű rendszer elitjének, 4-, a hivatal- és tisztségviselő elitjének vizsgálatát. A kétszintű önkormányzati rendszer Kőszegen A teljes névsor közreadására - terjedelmi okok miatt - nincs lehetőségünk, arra azonban igen, hogy bemutassuk a hivatali elitcsoport - amelyet esetünkben a belsőtanáccsal azonosítunk - kialakulásának módját a 16. és a 17. század fordulóján. Ehhez mindenképpen szükséges az 1568. évi önkormányzati reform, a kétszintű rendszer megszületésének felvázolása. A kétszintű önkormányzati rendszer lényege az volt, hogy a választó község (Gemein) nemcsak egy 12 tagú tanácsot választott a városbíró mellé, hanem a A felhasznált és közölt adatok a Titkos Levéltár, annak pótsorozatai ill. a kőszegi oklevelek fordításait tartalmazó gyűjtemény okleveleiből származnak. VaML KFL Tk. Lvt. 179. sz. 226
