Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig

kalendáriumokat.

44 Ebben a helyzetben a Kőszeg és Vidéke kiadó tulajdonosai több, mint egy évtizedig kaptak támogatást a miniszterelnökség külön keretéből. A néhány száz korona utalványozásának indokai között szerepelt a magyar szellem erősítése, a magyar kultúra támogatása a határvidéken és a magyar nyelvvel kapcsolatban betöltött misszió is. A kiadó a kormánytámogatás megvonásának esetére a lap beszüntetésével fenyegetőzött.

45 Kőszegen a két új helyi lap vette fel hát a harcot a Günser Anzeigerrel, úgy nemzeti, mint üzleti szempontból. A Kőszeg és Vidéke rendszeresen beszámolt a magyarosodás eredményeiről. Űj és új ötleteket adott az olvasóknak, hogyan lehetne még magyarabbá válni, miközben ostorozta a hibákat, valamint a németes viselkedés és gondolkodás még meglévő maradványait. Vitákat folytatott a Günser Zeitunggal, de ha úgy érezte, hogy Szombathelyről igazságtalanul támadás érte a helyi, a magyarosodásért sokat tevő, magyar- és németajkú polgárokat, akkor igyekezett megvédeni őket. Amikor 1887-ben, a megyeszékhelyen a már említett Kohn Samu szerkesztésében új, németnyelvű, kormánypárti lap indult, nem kis kárörömmel a következőket írta: „No akkor ezután már nincs mit irigyelnünk Szombathelynek. Neki is kettő jutott a németből."*

6 A kőszegi polgárok egyetlen olyan gyűléséről tudunk csupán, amelyet kifejezetten etnikai alapon hívtak össze. 1882. április 16-án a „...város hazafias németajkú vagy német származású polgárai ..."

4/ tiltakoztak az 1880-ban Berlinben megalakult Deutscher Schulverein (Verein für das Deutschtum in Ausland) kampánya ellen. A társaság a sajtóban és röplapokon azt állította, hogy a Magyarországon élő németeket elnyomják. Tevékenységükre Hermann Ottó hívta fel először országosan is a figyelmet, a kormány azonban szándékosan nem fordított kellő figyelmet a mozgalomra, mert nem kívánták túlértékelni azt. így az ellenzéki Függetlenségi Párt indított támadást.

48 Délvidéki és dunántúli városokban szerveztek gyűléseket, ahol elutasítva a Schulverein vádjait, ellennyilatkozatot adtak ki. Kőszegen a szervezők között olyan személyiségeket találunk, mint dr. Stern Pál, a bencés gimnázium igazgatója, Schneller Vilmos evangélikus lelkész, dr. Waisbecker Antal járási főorvos, Tuczentaller Lajos mérnök.

49 Rendőrkapitányunkat. = KésV 1908. márc. 15. 2. p. VaML Főisp. Ein. ir. 108/1898., 45/1907. Új német lap. = KésV 1887. márc. 27. 2. p. A Schulverein ellen. = KésV 1882. ápr. 9. 2. p. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 1. köt., 1867-1892. Összegyűjt, és jegyzetekkel ell. Kemény G. Gábor. Bp., 1952. 653. p. Jegyzőkönyv. = KésV 1882. ápr. 23. 1-2. p. 219