Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig
hivatalok is vegyes képet mutattak még a 19. század 80-as éveiben. Az adóhivatalon még 1882-ben is németnyelvű volt a felirat, a járásbíróságnál pedig Szluha Dénes vezetőbíró 1886-ban rendelte el, hogy többé nem fogadnak el idegen nyelvű beadványokat. 16 A város iskoláinak különösen fontos szerep jutott Kőszeg nyelvi közegének alakításában, hiszen a nyelv elsajátításának színterei közül ezeknek volt a legnagyobb jelentőségük. Az 1873:18. te. egyrészt előírta a magyarul tudó tanítók képzését, másrészt kötelezővé tette minden népiskolában - a teljesen nemzetiségi osztályokban is - a magyar nyelv oktatását. 1 ' A Kőszegen 1868-ban alapított Óvoda Egyesület első elnöke Chernél Kálmán volt, és neki köszönhető, hogy nem lett vita tárgya, milyen nyelven folyjon ott a munka. Ugyanakkor az óvoda lett a város első hangsúlyozottan felekezetek feletti intézménye. 18 Az egyesület fennállásának 50. évfordulóján Auguszt János, a város egykori helyettes polgármestere külön hangsúlyozta az intézmény magyarosító tevékenységét. 19 Az evangélikusok iskolájában 1882-től - a német nyelvóra mellett -már csak a hittan órát tartották németül. 20 Egy évtizeddel később a gyülekezet vezetése azt kérte, hogy a magyar lakosság arányának emelkedése miatt a vasárnapi istentiszteletek közül havonta az egyik magyarnyelvű legyen. 21 A gyülekezeti jegyzőkönyveket 1892 novemberétől kezdték párhuzamosan, két nyelven, vezetni, ám fél év múlva már csak magyarul írták azokat. 22 A katolikus elemi iskolában 1887-tól lett teljesen magyar a tannyelv. Később a kizárólag németek által lakott Svábfalu katolikus iskolájában is a magyar lett a tanítás nyelve, amiben nagy szerepet játszott Polhammer (később Mernyei) Mihály tanító. 23 1909-ben már csak az evangélikus és a kőszegfalvi katolikus iskolában használták a németet, kisegítő nyelvként. Lehetőségként felmerült a kőszegfalvi iskola államosítása, mégpedig a magyarosodás gyorsabb előrehaladásának érdekében. 24 Kőszegen 1876-ban nyitották meg a polgári iskolát, amelynek létrehozásában a működési költségek biztosításával - jelentős részt vállalt az állam, és amely a gimnázium után a második teljesen magyar tannyelvű oktatási intézmény volt a városban. A szervezés gyorsítása érdekében Takács Lajos főispán is levéllel fordult gr. Szapáry Gyula belügyminiszterhez, melyben hangsúlyozta, hogy a magyarság pozícióinak erősítése miatt szükséges az iskola mielőbbi beindítása. Ezek után nem meglepetés, hogy az inMagyarosodásunk ügyében... = KésV 1882. ápr. 9. 2. p. Magyarosodásunk érdekében. = KésV 1886. jan. 31. 3. p. Magyar Törvénytár. 1879-1880. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1896. 85-87. p. Bővebben: Söptei Imre: Kőszeg város törvényhatóságának utolsó évei. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 272-274. p. a. j. [Auguszt János]: 50 éves óvoda története. = KésV 1918. márc. 31. 1-2. p. Evangélikus hitfelekezet... = KésV 1882. szept. 17. 3. p. A Kőszegi Evangélikus Lelkészi Hivatal irattára (továbbiakban: Ev. ir.) Szendrő-féle különgyűjtemény 63. sz. 1892. augusztus 20. felirat az Egyházi Tanácshoz. Ev. ir. Jegyzőkönyv, 1892. november, 1893. március 19. Magyarosodás. = KésV 1892. nov. 6. 2-3. p.; Egy derék népnevelő... = KésV 1920. jún. 6. 2. p. A lap szerint neki volt köszönhető, hogy a településrész a megelőző évtizedben magyar lett. 24 VaML Főisp. Ein. ir. 5/1909. 142. Kőszeg. 215
