Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig
mekek jönek ki oskolában megy az egész család és a sok kis apró gyermek sínek rénak hogy nem érteni szót újságot nem írhatok sémit majd ha helybe leszek akor meg írom hanem azt írhatom ere szeb a vidék mind nálunk hanem bizom Cseh országnak egy része ronda küsziklás a Tragerhof és a Moldva vize tájékán hanem porosz országba van anyi gyümölcs és gabona hogy anyit nem látam. Ezel bezárom levelem maradok hozájok hű szeretetei egész az sírig isten velük és velem is Bremenbe ...".'' A Magyarországról az Amerikai Egyesük Államokba kivándorolni szándékozók előtt két útvonal kínálkozott úticéljuk eléréséhez: 1.) Vonaton Bécsen keresztül németországi, hollandiai vagy franciaországi kikötőkig, ahol óceánjáró hajókra szálltak. 2.) Ugyancsak vonattal Fiúméig, majd onnan hajóval tovább. Az előbbi útirányt választották mindazok, akik útlevél nélkül hagyták el az országot. A kivándorlók az utazás nehézségeivel gyakran már a vonaton megismerkedhettek, kifejezetten zsebmetszésre specializálódott tolvajok beszélgetés közben bizalmukba férkőztek, majd az ellopott pénzzel távoztak. 72 Füzes István 1900. október 7-én kelt és Brazíliából hazaküldött levele a kávébab ültetvényen dolgozó idegenek sanyarú életről tudósít: „Kelt levelünk október 7dikén Kedves szüleink és testvéreink kiványunk erőt egéséget mindnyájoknak. Braziliában harminc két nap utaztunk éjei és napal gőzösön és a tengeren huszonigy nap jötünk. A hajóban eleinte nagyon rósz volt. Három nap minden ember hánt, de azután nem kaptunk regei kávét és cibakot. Délben főzeléket és bort és fehér búzakenyeret anyit, hogy felit a tengerbe dobtuk és azon szerint vacsorát csak nem az a magyaros főzelik a mi odahaza volt. Osszösen az utazásért fizetem 100 forintot, hajóért 57 forintot, töbit a gőzösre. Kint vagyunk egy tanyán a mit it fazentának nevesznek, de aki csak Braziliában jön vándor mind oda teszik és ingyen kaptunk lakást és tüzelőfát. De anyi fa van irtózatos igetik az erdőt. Olan fák rohanak, hogy Magyarországban 100z forintot ir. Olan dombos és hegyes min Mihál öcsém a felesége hazája, csak anyibul különbőz, nem szántó sémi féle gabona nem terem csak borzasztó kávé és aki akar, ültethet kukoricát, babot, kurumplit a menyit akar, és mind a magájé és nem köl megkapálni csak leszeni köl és mást nem köl dolgozni, mind kávéfát kapálni és ha megírik leszeni ezer kávéfától 90 milirejszt kapunk, mert it a pizt milirejznak nevezik. Hetven karajcár ezer rajz egy milirejz. h nem köl füzetni adót senkinek, és katonának aki beál jó füzetes anak, de anak barziliaine köl tudni. It mast van a tavasz aki akar, ütethet a mennyit akar. Tél nyár egyforma olan a tél mind magoknál a nyár, it a házoknak csak teteje van, palása nincs és a kik onaj házul eljötünk egy helen vagyunk, kevés szüleink és testvéreink nagyon bánatosak vagyunk. Az ágyiruhánk és fehér ruhánk nagy pakkban volt még nem kaptuk meg a vonatrul, tugya isten hunn hordozza a hajó, mindenhun velünk jöt a hajóval Szántuszík, 13 ot szátunki a hajóbu,l onajd gőzősön jötünk Szentpauloig, 1 * merd az a főváros onajd megy mindenki sziléi, de kereset alat van, de bizodalom nincs hozzá az a szerencsénk, hogy hideg nincs, de aki úgy 71 VaML Alisp. Közig. ir. II. 15133/1903. 72 Szili, 1995. 251. p. 73 c .. • bantosig. Sao Paulo. 206
