Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

a potenciális kivándorlók által lakott vidékeket nagymennyiségű hirdetménnyel és nyomtatvánnyal árasztották el, melyek közül sokat 1904-ben a szentgotthárdi és a felsőőri járásban elkoboztak.

65 Ernuszt József, Vas megye főispánja 1905 májusában ismételten tájékoztatta Tisza István gróf belügyminisztert a kivándorlási helyzetről: „Amint a járási hatóságoktól hozzám legutóbb beérkezett jelentésekből, valamint az alispáni hivatalnál kiállított rendkívül nagy számú útlevélből látom, a kivándorlási mozgalom az utóbbi időben különösen a szentgotthárdi, kőszegi és celldömölki járásokban, valamint a szombathelyi járásnak a németújvári járáshoz közel eső részeiben van erősen növekedőben és most már tényleg nem csak egyes emberek, hanem egész családok is vándorolnak ki. Igaz, hogy egy részük és pedig a jóval nagyobb rész később visszatér, egy részük azonban a hazára nézve mégis mind veszendőbe megy. Ezt a nagymérvű kivándorlást azonban a kormányzatomra bízott vármegye területén korántsem a munka és kereset hiány, hanem, mint sajnosán kel constatálnom csaknem kizárólag a pénz és meggazdagodás iránti beteges vágy idézi elő."

66 A főispán által említett általános okok mellett egyéb, speciális tényezők is közrejátszottak a migrációban. így például a kőszegi járásban a parasztbirtokok túlságos feldaraboltsága, valamint a drága hitel, a muraszombati, a szentgotthárdi és a kőszegi járások egyes vidékein a rossz talajviszonyok, az időjárás szeszélyessége. Ugyanakkor azokon a vidékeken - így Szombathely és Sárvár környékén -, ahol ebben az időszakban gyárak és ipartelepek létesültek, a kivándorlók száma nem emelkedett. A kivándorlás csökkentésére azt javasolta a főispán, hogy a szentgotthárdi, a kőszegi és a muraszombati járásokban a szegényebb gazdáknak folyósítsanak olcsóbb hitelt, hogy megmeneküljenek az eladósodástól. A főispán végül arról informálta a belügyminisztert, hogy Vas megyében erélyesen üldözik a kivándorlási ügynököket és már a postahivatalokban lefoglalják a még mindig nagy számban érkező, külföldre csábító hirdetményeket.

6

' LEVELEK A KIVÁNDORLÁS KÖRÜLMÉNYEIRŐL A kiutazás módjáról, menetéről az ügynökök és a rokonok levelei, szóbeli közlései tájékoztatták az otthoniakat. Emellett a földrajzi szomszédság, a nyelvrokonság, a személyes kommunikáció adott számukra alkalmat, hogy információt és bizonyítékokat szerezzenek a kivándorlási lehetőségekről. Az emberek nem indultak útnak csupán az ismeretlen ügynökök csábításaira, hirdetményekre vagy az újságok cikkeire. Ezek csak azokon a településeken és vidékeken tudtak kivándorlásra csábítani, ahol sikeres és ellenőrizhető helyi példára utalhattak.

68 VaML Főisp. Ált. ir. 402/1905. 162-165. fol. VaML Főisp. Ált. ir. 402/1905. 180-181. fol. Uo. Puskás, 1982. 102. p. 204