Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

vidékéről, a második 1880-ban a kőszegi és a felsőőri járásból, míg a harmadik 1885-ben a németújvári járás területéről. E kivándorlási hullámok úttörői 1845-ben a felsőlövői ek, majd 1854-ben a feketevárosiak és 1855-ben a pörgölényiek voltak. A kivándorlás alapvető okaiként a kedvezőtlen természeti adottságokat és az igen nehéz gazdasági helyzetet jelölte meg Dujmovits. Eközben a demográfiai folyamatok kedvezőtlenül alakultak: a magas születési és a csökkenő halálozási szám nagymértékű túlnépesedéshez vezetett, amely arra késztette az embereket, hogy szülőföldjüktől távol vállaljanak szezonális munkát. Elmondható, hogy a kivándorlás azon területekről indult el, amelyeken kialakult ez a mobil társadalmi réteg. Ez a szezonális jellegű vándorlás eredetileg csupán egy rövid ideig, 5-7 évig tartott, hiszen a lakóhelyüket elhagyók hamarosan visszatértek, megtakarított pénzükből pedig kifizették adósságaikat és földet vásároltak. Az 1860-as években a paraszti birtokosok voltak azok, akik először útra keltek. Etnikai hovatartozástól függetlenül sokakat vonzott a kivándorlás által felkínált lehetőség, és útra keltek a németek, a horvátok, a magyarok, a cigányok és zsidók, katolikusok és protestánsok egyaránt. Néhány korai kivándorló neve ismert előttünk. Ilyen volt az alsólövői (ma: Unterschützen, Ausztria) Graberhofer nevű ács, aki a felsőlövői (ma: Oberschützen, Ausztria) evangélikus iskola építkezésén dolgozott, majd miután a munkával végzett, 1845-ben kiutazott Amerikába. Walter Dujmovits a szóbeli hagyományokra hivatkozva azt állítja, hogy a Nyugat-Magyarországról az 1860-as és 1870-es években Amerikába érkező emigránsok főként Kansas, Nebraska és Dakota államokban telepedtek le.

22 E korai kivándorlók egyike volt a lantosfalvai (ma: Bubendorf, Ausztria) származású Schermann Mihály, akit és családját 1865-ben Hannoverben azért tartóztattak le, mivel nem rendelkeztek elegendő pénzzel az amerikai kivándorláshoz.

23 1866 januárjában a Helytartótanácstól 18 vasi család, illetve személy kapta meg az engedélyt az Amerikába történő kivándorláshoz. 1 személy Pörgölényből (ma: Pilgersdorf, Ausztria), 4 család Németszentgrótról (ma: Geresdorf bei Güssing, Ausztria), 7 család Németgyirótból (ma: Deutsch Gerisdorf, Ausztria), 3 család Lantosfalváról igyekezett a tengerentúlra a kiskorú gyermekeikkel együtt. Az engedélykérő okiratokat még 1865 novemberében terjesztették fel a központi kormányhatósághoz, és az úti okmányokat magyar és német nyelven kiállítva kapták meg.

24 1866 májusában újabb 11 személy, illetve család kapott engedélyt az Amerikába való távozáshoz. Ebből a csoportból csak 1 személy volt hosszúszegi (ma: Langeck, Ausztria) illetőségű, a többiek - teljes családok - Németgyirót községből valók voltak.

25 Dujmovits, Walter: Die Amerikawanderung der Burgenländer. In: „...nach Amerika". Burgenländische Landesausstellung, 1992. Burg Güssing, 25. April - 26. Oktober 1992. Katalog. Eisenstadt, 1992. (továbbiakban: Dumovits, 1992.) 105-19. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband, 9.) Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye alispánjának iratai Közigazgatási iratok (továbbiakban: Alisp. Közig, ir.) 3407/1865. VaML Alisp. Közig. ir. 401/1866. VaML Alisp. Közig. ir. 2922/1866. 188