Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok Kőszeg és Szombathely polgárságának etnikai összetételéhez a 19. század első felében
TILCSIK GYÖRGY ADATOK KŐSZEG ES SZOMBATHELY POLGÁRSÁGÁNAK ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉHEZ A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A hazai, közelebbről a nyugat-magyarországi városok történetével foglalkozó szakirodalom több, mint két évtizeddel ezelőtt feltárta és igazolta, hogy térségünkben már a 18. században megkezdődött és a reformkor elejére befejeződött az, a kortársak által is érzékelt, az érintett két város későbbi életére igencsak nagy hatást gyakorló, és rendkívül szerteágazó folyamat, amelynek eredményeként a korábban vezető kereskedelmi és ezáltal számottevő gazdasági szerepet betöltő Kőszeg súlya erősen lecsökkent, miközben pedig a 18. század közepén még nem igazán jelentős településnek számító Szombathely az 1830-as évekre a megye, sőt a térség egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. 1 Jóllehet e vizsgálatok eredményei már az 1980-as években nyomtatásban is megjelentek, azóta is él és terjed ama alapvetően téves felfogás, mely szerint Kőszeg visszaesése és Szombathely előretörése 1848 után játszódott le, és valójában a megyeszékhelynek a vasúthálózatba való bekapcsolása nyomán indult meg. Folytatva a tárgykörben végzett eddigi kutatásainkat 2 az alábbiakban e meglehetősen hosszú és bonyolult folyamat egyik, azzal egyidőben lezajlott kísérőjelenségét igyekszünk szinoptikusan bemutatni: összehasonlító elemzésünk középpontjában a 19. század első felében a Kőszegen illetőleg Szombathelyen polgárrá avatott személyek állnak, mely vizsgálat segítségével azt kíséreljük meg feltárni, hogy az előbb említett és végeredményét tekintve mindkét város számára igen fontos gazdasági folyamat érzékelhető és/vagy kimutatható-e a polgárjogot szerzett személyek számában, származásában, foglalkozásában és vallási hovatartozásában? Másként szólva: volt-e - és ha igen, milyen - összefüggés a betelepülő és polgárrá váló - közöttük is elsősorban a külföldi illetőségű - személyek származási, foglalkozási és vallási összetétele valamint a két város kereskedelmi szerepváltása között? Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984- 402 p.; Bácskai Vera: Városok és társadalom Magyarországon a 19. század elején. Bp., 1988. 231 p.; Tilcsik György: Ismeretlen adatok Kőszeg, Szombathely és Vas megye népességi és kereskedelmi viszonyaihoz a 19. század közepén. = Vasi Szemle, 1982. 3. sz. 439-459. p. Tilcsik György: Adatok Kőszeg polgárságának összetételéhez, 1781-1848. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. (továbbiakban: Bariska Söptei, 2000) 111-156. p. E tanulmány elkészítése során felhasznált és akkor publikált szombathelyi adatok és az alább olvasható számadatok között több eltérés is van, amelyek abból adódnak, hogy az előbbi publikáció kéziratának nyomdába adása óta sikerült több olyan adatot találnunk, amelyek az 1801 és 1848 között Szombathelyen polgárjogot szerzett személyek számát és körét pontosították. 129