Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg etnikai képe a 13-16. században

ségben, ám ezzel szemben a védett belváros háztulajdonosai között ez az arány ekkor még nem volt kimutatható. Az ugyanis csak aló. század második felére, kiváltképpen pedig az 1568-ban létrejött kétkamarás rendszer létrejöttét követő időre lett jellemző, hogy a belső tanácsosi tagságot belvárosi házingatlanhoz kötötték. Az igaz, hogy a belső tanácsban a külvárosok képviselőiként megjelentek az ott lakó polgárok is. Etnikai szempontból tehát a magyar és német külvárosok képezték a belső tanács utánpótlását. Amikor azonban a belső tanácsosi tagságot beköltözéssel, belvárosi ingatlanszerzéssel kötötték össze, akkor ez a kényszer is alakította már a belváros etnikai összetételét. Az elszámolásra kötelezett, felsőbb hivatalok - így a városbírói, a városi kamarási, a sókamarási stb. - ekkor jobbára a német etnikum kezében voltak, bizonyos családok (Dauchner, Inckhofer, Plickenofen stb.) esetében pedig a klánosodás jelei is megmutatkoztak. Ezek az összetett okok vezettek arra, hogy a kőszegi német etnikum a várospolitikai önkormányzati szektorokban többségre tett szert. A magyar és a német etnikum közötti megoszlás más tekintetben azonban több-kevesebb egyensúlyt produkált. Nem tudjuk még pontosan, hogy a katolikus és protestáns polgárok 16. század derekán bekövetkezett őrségváltása a városhatalmi pozíciókban milyen etnikai eltolódáshoz vezetett. Annyi bizonyos, hogy a felekezeti szempontok elemzésére is szükség lesz a kérdéskör teljes feltárásához. 1561-ben zajlott le Kőszegen a híres-hírhedt Forintos-féle boszorkányper egyike volt a városi hatalmi pozíciók megszerzésére irányuló törekvések megnyilvánulásainak, közöttük a felekezeti, azon belül pedig az etnikai elkülönülésnek.

11 Ezt a folyamatot közvetlen és közvetett módon is a kőszegi uradalom, és méginkább az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara tartotta ellenőrzése alatt. A kormányzati gyámkodás eme formái viszont a német elem megerősödéséhez vezettek a Habsburg-zálogon lévő Kőszegen. A 1575. évi Musterregisterben mindösszesen szereplő 384 háztulajdonos és lakos etnikai megoszlását a következő táblázat mutatja: MAGYAR NÉMET FERTÁLYMESTEREK 5,5% 94,5% TIZEDMESTEREK 37,8% 62,2% TIZEDLEGÉNYEK | 38,8% 61,2% VÁROSKAPITÁNY1 TIZED 18,0% 82,0% ÖSSZLÉTSZÁM 213 fő (55,5%) 171 fő (44,5%) 4. táblázat A Musterregister háztulajdtwiosairuik etnikai megoszlása 1575-ben Bariska István: Egy 16. századi kőszegi boszorkányper és tanulságai. = VSZ 1988. 2. sz. 255. p. 121