Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg etnikai képe a 13-16. században
nem feltétlenül jelent etnikai megkülönböztetést, ez ugyanis függött az oklevelet kiadó uralkodói és városi kancelláriától is. A középkori kőszegi vonatkozású oklevelek adományozottjai között a következő elnevezések fordulnak elő: cives (1328, 1353), Bürger (1446, 1532, 1533), hospites (1337, 1378, 1381), universi hospites (1385), cives et hospites (1341, 1343, 1347, 1366, 1380, 1383, 1404, 1406, 1407, 1411, 1414, 1441, 1505), cives et populi (1387), Bürger und Inwohner (1483), cives et populi ac hospites (1388, 1392), universi cives et hospites (1370, 1383), universi cives seu hospites (1385), universi cives et incolae (1411), iurati (1462), iurati et universi cives (1367, 1380), all Geschworen, Bürger des Rats (1437), magister civium (1385), iudex et cives (1328, 1392), Rat (1418), Richter und Rat (1415, 1416, 1427), Richter und gancz Rat (1419, 1420), Richter, Ratsgesworen des ganezen Rats (1422), Richter, gancz Rat und die gancz Gemein (1422), iudex, iurati et cives (1484), Richter, Rat und Bürger (1446, 1478), Richter, Rat, Bürger und Inwohner (1483), Bürgerschaft (1533), cives et universis populorum (1387), cives et tota communitas (1441), universi et singuli cives et inhabitores ac tota communitas (1483), Richter, Rat und ganze Gemein (1532), Richter, Rat und Bürgerschaft (1533), iudex, iurati ceterique cives et tota communitas (1533), cives, mercatores et aliae incolae (1409), cives et mercatores (1407). 3 Az egyértelműen kiolvasható ebből a felsorolásból, hogy az Anjou-kor kancelláriája nem használt Kőszegre német nyelvű terminust, és ilyen a Zsigmond-kori oklevelekben is csak a városi - Sopron és Kőszeg - kancelláriai anyagban volt domináns. Az uralkodói kancelláriák közül III. Frigyes és I. Mátyás okleveleit fogalmazták, és természetesen mindazon központi és városi okleveleket, amelyeket az ún. Habsburg-zálogkorszak megszilárdulása, azaz 1491 után adtak ki. Az a körülmény, hogy a legkorábbi, 1437-ből származó városi oklevél német nyelvű volt, egyértelműen utal a helyi nyelvi felülreprezentáltságra. Ugyanakkor ez nem jelent egyben többségi német etnikumot. A felsorolásban többször, 1341 és 1505 között nem kevesebb, mint tíz alkalommal fordul elő a „hospites" kifejezés, mely csaknem minden esetben német „vendégeket" jelentett. Ennek ellenére sem igazolható, hogy ez idő tájt a német etnikum tartósan többségbe került volna Kőszegen. Az igen, hogy ezekben az esetekben vagy betelepítés történt, vagy pedig annak jogi megerősítésére került sor. A magyar és a német etnikum érzékeny egyensúlyára utalnak a fennmaradt határjárásokban szereplő dűlőnevek is: az 1279 és 1679 között kiadott határlevelekben a dűlőnevek döntő többsége magyar nyelvű (például Pogány, Gerecse-hegy, Várkuta, Az oklevelekben megnevezett kedvezményezettek felsorolását a VaML KFL Titkos Levéltára (továbbiakban: Tk. Lvt.), valamint Házi Jenő kiadott soproni forráskiadványa alapján állítottuk össze. A Tk. Lvt. három sorozatból áll. Az elsőre lásd Horváth Ferenc - Kiss Mária: Kőszeg szabad királyi város titkos levéltára. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1963. 3. sz. 64-85. p., természetesen az elnevezések csak az eredeti szövegekben szerepelnek. A két másik pótsorozatnak nincs regesztakiadványa: VaML KFL Tk. Lvt. Pótsorozat (továbbiakban: Póts.) I., 1328-1688.; Póts. II., 1568-1944.; Házi]enő: Sopron szabad királyi város története. 1. rész. 1-7. köt. Sopron, 1921-1929., 2. rész. 1-6. köt. Sopron, 1930-1943. A sok adat nem teszi lehetővé a pontos hivatkozásokat. 116
