Horváth M. Ferenc: Váci végrendeletek III. (1729-)1771-1785(-1825) - Váci Történelmi Tár 8. (Vác, 2014)

Végrendeletek

norum et Georgio Juhász civitatis jurato vicenotario - [Feljegyzés más kézírással:] Praesentum et publicatum 19. Januarii 17 7 8.564 A külzeten: Mikeszka Antal és Juhász György zárópecsétje.

Kétlapos, eredeti.

Lelőhely: VVL V. 1-i Püspökvác Mv. Tan. ir. - Végrendeletek, No. 390.

480.

Krúdi Mária végrendelete

1777. december 18.

Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek neviben, ámen.

Én, alább írt és most súlyos és netalántán utolsó betegsigemben lévén, elsőben is lelkemet az ő teremtőjének szentséges kéziben, testemet pedig földnek gyomrában, ahonnénd eredetit vette; csekély világi javaimnál pedig ily végső rendelést tészek, úgymint

Vagyon háromszáz rhénes forintom Weisz (Veiszj János besztercei tanácsosnál interesen, amint mutatja az édesanyámnál lévő contractus, és itten acfcjludált,5'0 édesanyámtúl küldetett de dato 11. Decembris 1777.566 567 levél.

1. Hagyok Besztercén épülendő catholicus templomra száz forintot, id est 100 f.

2. Zajecz Istvánná asszonyomnak gondviseléséért hagyok 16 forintokat, id est tizenhat forintokat.

3. Tisztelendő Légrády (Légrádi)%1 káplán úrnak százötven forintokat, úgy mindazonáltal, hogy ő köteles legyen szentmisékkel és más egyéb költségekkel böcsületesen eltemetni, ami fölözné, azokért pedig köteles légyen módja szerint szentmiséket szolgálni.

4. Hátralévő és harmincnégy forintokat tévő pénzt testamentarius uraknak fáradságáért hagyom.

5. Ferenc nevű sződi molnárlegénynek hagyom az emlétett pénzemnek két esztendőbéli interesit.

Ami illeti ágyi ruháimat, harminchat forintos mentémet, három szok564 Sánta Mészáros János 1777. november 6-án tett végrendelete - Mikeszka Antal gyám és Juhász György városi esküdt aljegyző jelenlétében - [Feljegyzés más kézírással:] Felnyittatott és nyilvánosságra hozatott 1778. január 19-én.

565 hozzácsatolt, mellékelt

566 1777. december 11-én kelt

567 Légrády Mihály 1775. évi pappá szentelése után öt éven át káplán volt, majd 1780-tól dunaharaszti, 1782-től apostagi plébános lett, ahonnan „megszökött”. CHOBOT 1915-1917,11/825.

238