Horváth M. Ferenc: Váci végrendeletek III. (1729-)1771-1785(-1825) - Váci Történelmi Tár 8. (Vác, 2014)

Végrendeletek

472. Matejkovits Mihály fiókvégrendelete 1776. december 22. Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek neviben, ámen. Én, alább is írt Matejkovits Mihály magamot súlyos nyavalyában érezvén, jóllehet ugyan 13. decemberben 1769. esztendőben már testamentomot tet­tem,524 mindazáltal már azért, hogy Szíjgyártó (Szíjártó) Maris, utóbbi felesi- gem megholt, márpedig más egyéb circumstantiákra való nézve ép és józan elmével tulajdon indulatomtól ösztönöztetvén, azon testamen tömhöz in forma codicilli525 ezt akartam íratni, és annak néminémű cikkelyeiben ily változást tenni, tudniillik. 1. Márton fiacskámnak, ki most oskolában jár, hagyok ötszáz, id est 500 rhenenses forintokat. 2. Panna neveletlen leánykámnak hagyok négyszáz, id est 400 rhenenses forintokat. 3. Vagyon a pincémben hetven circiter akóra való bor, ezeknek árábúl hagyok József fiamnak, ki katonaságban vagyon mostanság, százöt­ven rhenenses forintokat, id est 150 rhenenses forintokat. 4. Maris és Örzse fér[j]nél való két leányomnak hagyom cselőtei hegyen lévő két szőlőmet egyaránt, ők dolgoztassák az magok tulajdon ré­szekre, s bírják is örökösen. 5. Vagyon két dolmányra való húsz pár ezüstgombjaim, ezek közül az egy rendbéli legyen az öregebbik és itt megnevezett két leányim kö­zül az egyiké, a másik másiké. 6. A mentére való legyen Panna leánykámé, az ezüstkarikás övem pedig Márton fiacskámé. 7. Az első felesigemtül való gyermekeimnek, amennyim vannak, a két forintok helyett, amint az előbbeni testamentomban föl van véve, ha­gyok tíz-tíz forintokat. Egyébaránt azon előbbeni testamentomomat mindenekben helybenhagyom. E lévén utolsó szándékom és akaratom, melyet is nagyobb bizonyságnak okáért az alább írt testamentarius urak előtt, magam írást nem tudván, tulaj­don kezem keresztvonásával megerősítettem. Signatum Vacii die 22. Decembris Anno 1776.526 [További feljegyzés ugyanazon kézírással:] Amennyi búzám most vagyon kiszen, úgy a mostani vetéseim is mind le­gyenek Márton és Panna neveletlen két gyermekeimé. S így, valami ezen 524 Lásd: VTT VI/540-542, 354. szám alatt! 525 fiókvégrendelet formájában 526 Kelt Vácon, 1776. év december 22-én. 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom