Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 2. A német város sorsa
ságot, mely 1524-ben bekövetkezett halála után is a nép ajkán viselhette még a nevét egy ideig. Az 1565-ben keletkezett váci házösszeírásban szerepelnek Német nevű családok, de Farkas nevű személy nincs köztük. c) Vác német és magyar város létének heraldikai és szfragisztikai vonatkozásai A szakirodalom szerint Vác plébánia-közössége és temploma régebbi, mint maga a püspöksége. E korai keresztény község egyházát Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték fel és rendelték. Aligha tévedünk, ha szoros kapcsolatot tételezünk fel a váci Szent Margit és a dömösi, Almos herceg által 1107-ben alapított Szent Margit prépostság intézményei között. Antiochiai Szent Margitot hosszú, kibontott hajjal, fekvő sárkányon állva, jobbjában kereszt alakú bottal és baljában kinyitott könyvvel szokták ábrázolni. Jelképei jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők Szent Mihály és Szűz Mária attribútumaitól, melyeket a váci püspökség a magyar város és a német város tekintetében szét kell válogatnunk. A Szent Margit védőszent nevében összefoglalt váci váralja település - akár korábban keletkezett, mint a püspökség, akár nem - 1241-ig, a tatárjárásig egyedül képezte Vác civitas kommunitását, amelyik ráadásul ki volt véve a megyéspüspök joghatósága alól, és az esztergomi érsekséghez tartozott közvetlenül. Ez az egyházjogi beosztás mindig a királyi alapítású egyház- községekre vonatkozott. Ezért véljük úgy, hogy Vác Szent Margit egyházát valamelyik hercegünk vagy királyunk alapította, bár erre nézve közvetlen adatunk nincsen. A Szent Margitot tisztelő Vác nevű váralja település a vár északi kapujától északra terült el. Az I. Géza (1074-1077) által épített, vagy átépített Boldogasszony püspöki székesegyház Szűz Mária kultuszára létesült, akinek oltalmába ajánlotta I. István királyunk Magyarországot. Szűz Máriát karján a kisded Jézussal, liliomos jogarral, lábát holdsarlón nyugtatva szokták ábrázolni.92 Az 1241-42-es tatárjáráskor Vác vára és települése részben elpusztult. Az újjáépítés során német telepesek érkeztek, akik a Szent Margit magyar közösségtől még északabbra alkották meg városukat, melynek önálló, német nyelvű közigazgatása volt. A jövevény németek Szent Mihály tiszteletére emelték templomukat. Szent Mihályt sújtásra emelt karddal jobb kezében és mérleggel bal kezében szokták ábrázolni. Többnyire várfalon áll várvédő szerepben, a várost támadó sárkány már leölve az alakja előtt hever a várfalon kívül vagy a várkapu előtt. 92 Kubinyi 1983, 49-53., Varga 1997, 446., 448. 93 I
