Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 1. A város népességének cserélődése
Czeglédi György váci kanonok 1527. április 2-5. között I. János király meghagyására idézést hajtott végre a királyi személynök bírósága elé.65 Halil bég összeíró Cselőte faluban jegyzékbe vette 32 kapás méretű szőlőjét, mely 1546-ban már régen elhagyott volt, ezért eladták, és 1559-ben ezt a tényt újra rögzítették, Czeglédi az 1565-ös házösszeírásban nem szerepel. Nem azonos azzal a Czeglédi Györggyel, aki 1570-ig nagyváradi protestáns első lelkész, aki 1577-től miskolci lelkész.66 Mihók pap malmát 1546-ban írták össze a törökök olyanformán, mintha Mibók pap visszamaradt volna a török hódítás legelején. A HO P 241. ház volt az övé, 1565-ben is még Mihály pap háza elnevezéssel bírt, annak ellenére, hogy Mihály pap halála után ICászim bég Nógrádból megvette ezt a házat. Tudjuk, hogy ICászim nógrádi bég 1552 előtt halt meg, tehát az üzletet ez előtt bonyolították le. Mehmed budai pasa (1543-1548) pedig a korábban Mihály kezelésében volt „Püspök malmot” vásárolta meg, vagyis Mihály (Mihók) pap 1546-1548 között Vácott élte életét. Azonosítjuk azzal a Mihály pappal, aki a váci püspök káplánjaként 1514. november 21-én Budán ügyvédvallás ügyében tanúként szerepel. Elhagyta Vácot Báthkai András váci provizor is, aki 1536-ban bizonyosan a várban a gazdasági ügyek intézője volt, s akinek alárendeltjei általában a vámosok voltak. Báthkai András és felesége, Margit (Halápi Fekech János leánya), önmaguk és gyermekeik nevében is eladták a váci káptalan előtt 1536. június 23-án a Zsidó (Vácegres) faluban lévő birtokrészüket egy házzal és nemesi kúriával együtt vejüknek, Matusnai István királyi szekre- táriusnalc és konzervátornak, mely megnevezések titkárt és levéltárost jelentettek abban az időben. Nevezett após, Báthkai András váci provizor és veje, Matusnai István titkár Szapolyai János király emberei, állami tisztviselői Vácott. János király helytartója (locumtenens) és országbírója 1537. június 6-án felszólította oklevelével Matusnai Istvánt és Redneky Jánost, hogy a Zsidó és Mácsa között fekvő Nagy-völgy partja és ICis-völgy partja nevű földek fölött a vitát fejezzék be és a termést egyenlő mértékben osszák meg egymás között. Martonosi Pesthelny Gergely országbíró döntése hangsúlyozza, hogy a felek azért béküljenek ki, mert mindketten János király hívei.67 A Vácra 1546-1559 között beköltözötteket nagyjából 1565-ig tekintve kétféle forrásból vizsgálhatjuk meg. Az 1559. évi szandzsák-összeírás az újonnan jöttek eredeti lakóhelyét sokszor megadja, ez tehát elsődleges kútfő. A második lehetséges forrás az összeírásban szereplő földrajzi nevekből, 65 Horváth 1981, 4. sz. 66 Zoványi 1977, 155., 168., Szakály 1995, 127. 67 Bónis 1997, 4155. sz. és Horváth 1981, 9-10. sz.; Káldy Nagy 1977, 534. sz. 78
