Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom
kik, házát „Ő maga építette rossz kincstári házakból, ő lakja és személyesen bírja.” A hölgy neve Emine, Abdullah leánya, azaz keresztényből iszlám hitre tért. Várbeli helyzete és neve szerint talán egy török főtiszt metresze. A Zsidó utcában a HÖ idején zsidók már nem laktak, bár a neve szerint korábban itt éltek. A Zsidó utca elhelyezése a várfal mentén, bár ezt a HÖ nem említi, indokoltnak látszik, mert középkori szokás szerint a püspökségek központja közelében helyezték el a zsidó telepeseket, hogy jobban az ellenőrzésük alatt tarthassák őket a püspökök. Ebben az utcában a török kincstár csak egyetlen ingatlan tulajdonába jutott, amelyet töröknek értékesített, aki azt később testvérének adta el a HÖ Zs 37. számon nyilvántartva. Két ingatlant magyartól magyar örökölt, ebből némileg arra következtethetünk, hogy a zsidók már a török foglalás előtt sem éltek itt. Magyar magyartól és töröktől egy-egy ingatlanhoz jutott vásárlás útján, magyartól török három és töröktől egy ingatlant vett. Az ingatlanforgalomban némi török túlsúly tapasztalható. A Nagy utca a vár kapujától indulva haladt keresztül a magyar és német városon. A HÖ N 43-53. és 55. szerint a Nagy utca várkapuhoz közel eső részén törökök települtek meg többnyire a kincstártól vásárolt helyeken, és házakat építettek. Ez a terület a várhoz hasonlóan a várkapu közelében egyként ki volt téve az ostromoknak, feltételezhetően az ellenség tüzérségének. Ezért ugyanúgy pusztultak épületei, mint a várban. Az egész Nagy utcában a török kincstár 16 ingatlant forgalmazott többnyire törököknek. Az utcában, annak közepén és végén a magyarok tömbösen laktak, ráadásul leszármazóiként az eredeti váci magyarságnak. Összesen 62 magyar ingatlan öröklődött itt 1565-ig, és 39 vétel útján magyartól magyarhoz került. Török magyartól 10 házat vásárolt és egyet török már átörökített. Töröktől magyar hármat vett vissza. A magyar hegemónia a helyben továbbélő magyar lakosság révén jól kimutatható. A HÖ N 82-104. közötti házak többnyire „üres helyen” épültek a nyilvántartás szerint. Ennek a meghatározásnak értelmezéséhez fel kell tételeznünk, hogy a Nagy utca a nevezett szakaszon is beépített volt az oszmán hódítás előtt. Ez az útszakasz a magyar és német várost elválasztó belső fal kapujának környéke. Ha korábban voltak is itt foghíjas telkek, feltételezhető vizenyős területek, akkor is gyanakodnunk kell egy nagyobb pusztításra, pusztulásra, amelyiknek mértéke olyan volt, hogy a házakat teljesen újjá kellett építeni. Összesen 23 ház épült fel ilyen módon a Nagy utcának ezen a szakaszán. Döntő többségében magyarok építették és birtokolták 1565-ben. A „puszta helyen épült” házak telkének előző tulajdonosairól nem tudhatunk meg semmit a házösszeírásból, pedig nyilván módosabb magyarok tulajdonában voltak ezek is a városnak ezen a frekventált részén. A Kosdi utcában a török kincstár négy ingatlant foglalt le és értékesített. Magyartól török 20 ingatlanhoz jutott, töröktől török 4 házat forgalmazott 69
