Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom
piaca a Szent Mihály-templom körül és attól délre helyezkedett el. A Lökös utcában jelzett piac tehát egy másik piac kellett legyen a városfalon kívül. Az ilyen tágas terek - a Lökös utca beépülése előtt - csakis az állatvásárok helyeként funkcionáltak, tehát helyesebb volna „vásártérnek” nevezni ezt a helyet. Valószínűleg itt zajlottak a váci Gál-napi (október 16.) országos vásárok. Az összeíró, ha már úgyis az egykori német város kerítőfalán kívül volt, a konyhakertek 377. alatt felvette a düledező Szent Margit-templomot, mely kőből épült és konyhakert tartozott hozzá. Néhai ICászim bég vette meg halála, 1552 előtt, és mecsetjéhez vakufként csatolta. Vagyis a keresztények, amikor kellett volna, ezért sem fizették be a török kincstárba a megfelelő illetéket, a hódítás után már nem tartottak igényt rá. Pedig ez az egyházi intézmény és épület a magyar város legrégebbi alapítású temploma volt.49 Szent Margit védőszent alakja pedig a magyar város pecsétjén évszázadokon keresztül látható volt. A konyhakertek területén, a 382-es számon megemlített az összeíró egy régi kőtornyot. Minden bizonnyal 1543 előttről származott ez az épület.50 Talán a közeli tavak zsilipjeinek őre, felügyelője lakott benne a korábbi időkben. Végül említésre méltó Mitrovicei Vratislav Vencel, II. Rudolf német-római császár orátorának útja Konstantinápolyba III. Murad szultánhoz. Nevezett 1591. október 8-án hajóval érkezett Váchoz kíséretével együtt. Vácott éjszakáztak és másnap reggel továbbindultak Buda felé a Dunán. Ebből az eseményből következtethetünk arra, hogy valamilyen közösségi szállásnak lennie kellett Vácott, ahol az átutazókat, a vendégeket, legyenek azok törökök, magyarok, csehek stb., fogadni tudták. Vratislav Vencel visszaútjában is egy éjszakát meghált Vácott embereivel együtt. Ez az éjszakai szállás tehát folyamatosan az utazók rendelkezésére állt.51 6. Ingatlanforgalom Az Oszmán Birodalomban a meghódított területeken, Európában a keresztény egyházi épületek és birtokok (major, legelő, malom stb.) automatikusan a török kincstár kezébe kerültek. Ugyanez történt a magyar világi épületekkel és birtokokkal is. A hódítás elől elmenekült világi magyarok által elhagyott ingatlanok, romosán vagy üresen is a török kincstár kezébe mentek át. Egyes helyeken, főleg stratégiai okokból, maguk a törökök űzték el a keresztény lakosságot, hogy a helyét elfoglalják. 49 Varga 1997 448. 50 Ezt az objektumot nem találtam megemlítve a MRT IX. kötetében. 51 Mitrovicei 1982, 19., 250. 67
