Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom

piaca a Szent Mihály-templom körül és attól délre helyezkedett el. A Lökös utcában jelzett piac tehát egy másik piac kellett legyen a városfalon kívül. Az ilyen tágas terek - a Lökös utca beépülése előtt - csakis az állatvásárok helyeként funkcionáltak, tehát helyesebb volna „vásártérnek” nevezni ezt a helyet. Valószínűleg itt zajlottak a váci Gál-napi (október 16.) országos vásárok. Az összeíró, ha már úgyis az egykori német város kerítőfalán kívül volt, a konyhakertek 377. alatt felvette a düledező Szent Margit-templomot, mely kőből épült és konyhakert tartozott hozzá. Néhai ICászim bég vette meg ha­lála, 1552 előtt, és mecsetjéhez vakufként csatolta. Vagyis a keresztények, amikor kellett volna, ezért sem fizették be a török kincstárba a megfelelő illetéket, a hódítás után már nem tartottak igényt rá. Pedig ez az egyházi intézmény és épület a magyar város legrégebbi alapítású temploma volt.49 Szent Margit védőszent alakja pedig a magyar város pecsétjén évszázadokon keresztül látható volt. A konyhakertek területén, a 382-es számon megemlített az összeíró egy régi kőtornyot. Minden bizonnyal 1543 előttről származott ez az épület.50 Ta­lán a közeli tavak zsilipjeinek őre, felügyelője lakott benne a korábbi időkben. Végül említésre méltó Mitrovicei Vratislav Vencel, II. Rudolf német-ró­mai császár orátorának útja Konstantinápolyba III. Murad szultánhoz. Ne­vezett 1591. október 8-án hajóval érkezett Váchoz kíséretével együtt. Vácott éjszakáztak és másnap reggel továbbindultak Buda felé a Dunán. Ebből az eseményből következtethetünk arra, hogy valamilyen közösségi szállásnak lennie kellett Vácott, ahol az átutazókat, a vendégeket, legyenek azok törö­kök, magyarok, csehek stb., fogadni tudták. Vratislav Vencel visszaútjában is egy éjszakát meghált Vácott embereivel együtt. Ez az éjszakai szállás tehát folyamatosan az utazók rendelkezésére állt.51 6. Ingatlanforgalom Az Oszmán Birodalomban a meghódított területeken, Európában a keresz­tény egyházi épületek és birtokok (major, legelő, malom stb.) automatikusan a török kincstár kezébe kerültek. Ugyanez történt a magyar világi épületekkel és birtokokkal is. A hódítás elől elmenekült világi magyarok által elhagyott ingatlanok, romosán vagy üresen is a török kincstár kezébe mentek át. Egyes helyeken, főleg stratégiai okokból, maguk a törökök űzték el a keresztény lakosságot, hogy a helyét elfoglalják. 49 Varga 1997 448. 50 Ezt az objektumot nem találtam megemlítve a MRT IX. kötetében. 51 Mitrovicei 1982, 19., 250. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom