Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 5. Jellegzetes épületek, úgy is mint tájékozódási pontok
Újmester Márton fiai, nürnbergi rokonsággal és nyilván üzleti kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az egykori német város központja, az Árpád-kori eredetű, nagyjából háromszögű tér, a német ring közepén állt még 1565-ben a Szent Mihály tiszteletére emelt gótikus templom.45 A HÖ P 252. számú bejegyzése szerint „Vác város rájái bírják, s mivel most is szükségük van rá, bírják tovább is. Kérésükre írás adatott nekik, hogy abban senki ne háborgassa őket.” Addigra a németek szinte az utolsó szálig eltűntek Vácról, helyükbe 1529-től magyarok és 1543-tól törökök és egyéb népek települtek. A Szent Mihály-templom tehát már magyar híveké volt, akik 1565-re többségükben feltételezhetően már a reformáció különböző ágazatait - lutheri, kálvini, antitrinitárius stb. - követték. Az oszmán állami és helyi kormányzatot ez a felekezeti megosztottság és vallásháború különösebben nem érdekelte, hacsak abból a szempontból nem, hogy az ellensége a vallási megosztottság következtében katonailag is, politikailag is még gyöngébb lett. A királyi, püspöki telepített német városok főterén a védőszent temploma mellett szabadon, négy oldalról körüljárhatóan szokták felépíteni a városházákat, a közigazgatás központját. A középkori eredetű német város városházája Vácott a Szent Mihály-templomtól északra feküdt a főtéren. Igen sajátságos, szerény feljegyzésben maradt ránk az emléke az 1565-ös HÖ-ben. Pedig a városházát már 1319-ben említik a „Németváros kúriája” megnevezéssel. A HO P 243. ingatlanon Kaszab (mészáros) Musztafa boltjai állnak, melynek szomszédai „a városi kőház mészárszéke” és három oldalon az út. Vagyis Musztafa boltját, melynek helyét bizonyos Katalintól vásárolta meg, hozzáragasztotta a keresztények használatában a törökök által meghagyott mészárszékhez. Ez a keresztény mészárszék, a bejegyzés értelmezhetősége szerint, vagy a városházával összeépült, vagy egyenesen a város házában magában működik. Mindenesetre jogi és tulajdonosi értelemben a városé, a város működteti és felügyeli. Ez esetben a város vezető testületében, vagy annak megbízásában fel kell tételeznünk egy „székbírót”, aki a mészárszék, a húsvágás és kimérés rendjére, biztonságára, árszabására stb. gondot visel. Az egykori városházából jelenünkre megmaradt a pincéje, melyben ma a Barlang pizzéria és söröző (korábban a Révkapu borozó) található. A Haszan vojvoda mecset 1559 után épült fel, „a vár városában” álló templom közelében Haszan 4 boltot alapított, további egy boltot pedig a Szent Jakab-templom közelében fundált, melyeket vakuffá tett. A „vár városában” álló templom csakis a Szent Mihály lehet, a másik a Szent Jakab- templom. Mindez a HÖ H 255. alapján állítható. A Szent Jakab-templom a HÖ H 264. számon található. Név szerint felsorolt és névtelenül említett törökök laktak benne 1565-ben. Különösen fi45 Varga 1997, 446. 65 I
