Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 4. Az oszmán hódítók berendezkedése a városban
A Martalóc utca környékén egyetlen kőház állt, az is sövény-kiegészítéssel, hozzá kell számítani 13 sövényépületet, az összesen 14 ingatlan, és még egy szomszédként említett tulajdonost. A legteljesebben a Zsoldos utcát sikerült az összeírónak felmérnie. Ez abból következhet, hogy maga a körzet rendezettebb volt, mint a többi, azaz inkább utcasoros jellegű volt és nem halmazszerű. A Sáros utcában 2 kőház állt, mindkettő sövény-kiegészítéssel, ez az ösz- szeírtak 5%-a. Csak sövényből készült 34 lakóház, az összesnek 95%-a. Itt is 13 szomszédot említenek, ami a 36 összeírtnak a 36%-a. A Lökös utca az egykori állatvásár téren létesült, bizonyosan 1544 után. Ez következik magából a „csarsu” itteni említéséből is, és abból, hogy a Lökös család valamelyik tagja török szokás szerint utcafőnökséget gyakorolt felette. Nevéből ez következik. Kőház egyetlen egy sem találtatott benne, összeírt 21 háza mind sövényből épült. Szomszédként 6 háztulajdonost gyűjthettünk ki, feltételezhetően ezek is sövényszobákban laktak. Madártávlatból tekintve a sövényből épített házak csoportjai kirajzolhatok. A várban а HO 20-36. egy kivételével csakis sövénylak ezen a területen, akkor is, ha halmazról van szó, a korábbi kőházak nem voltak helyreállíthatok, vagyis a pusztulás itt volt a legnagyobb mérvű. A Nagy utca várhoz közeli szakaszán a 43-49. számon hiányoznak a kőházak, ami a törökkor előtti utcaképbe nem illik bele. Különösen pusztulási zónára mutat az, hogy a Nagy utca középső szakaszán a kőházak sorozata megszakad a 81-109. között. Egy harmadik lerombolt övezetnek tetszik a Nagy utca német városi részében a 118-129. közötti terület. Mindezeken pa- ticsházak álltak 1565-ben, ami aligha tételezhető fel a virágzó reneszánsz Vác esetében a XVI. század elején. A Nagy utca ugyanis összekapcsolta a püspökvárat a magyar város és a német város piacaival, miközben a két várost elválasztó városfal kapuján áthaladt. Elérte a német ringbürgerek terét, melyen a Szent Mihály-templom állt. Valahol itt lehetett a belföldi harmincadhivatal, a vámház. Majd a Nagy utca továbbhaladt észak felé, hogy kilépjen a Bécs felé menő út városkapuján. Ettől jobbra létezett a magyar világban az állatvásártér, már szintén a városfalon kívül. A Nagy utcából tehát két belső piacra és egy vásártérre lehetett rövid úton eljutni. A Nagy utcából minden templom könnyen megközelíthető volt, beleértve a Pest felé vivő szakaszán álló Szent Péter egyházat is. A Nagy utca párhuzamosan haladt a Dunával, melyet minden pontjáról percek alatt el lehetett érni. 62
