Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 3. A vámhivatal és épülete, szomszédsága
nek vámot, de a Vanyarcról Ácsára és innen Vácra menők után nem fizetnek. Ugyancsak a Marosból - vámját először 1465-ben említi oklevél - Nógrád városába menők és a Vácról Lőrincibe tartók sem fizetnek vámot. Vallják, hogy a váci püspökség és káptalan Kosdon új vámhelyet létesített, de az okát nem tudták megmondani. Az oklevél a leírtakról bővebb információt tartalmaz, a vázolt vámoknak ez a legelső ránk maradt előfordulása írott forrásban. Ezt az oklevelet - nyilván szükség volt rá - Báthori István országbíró 1477. december 5-én átírta. Azért említjük csak, hogy láttassuk, a váci püspöki és káptalani vámszedés folyamatos az időben.30 A váci vám középkori történetével tovább nem foglalkozunk, mert nem tartozik tárgyunkhoz. A témánkhoz közeli legelső forrás, amelyik a váci vám ügyében keletkezett, egy 1524-1525-ben folyt per irata. A váci püspökség és káptalan pereskedett az országbíró, Sárkány Ambrus bíróságán Visegrád és Maros királyi városokkal, mert azok polgári kiváltságaikra hivatkozva nem akartak vámot fizetni Vácon portékáikkal, állataikkal stb. áthaladva. Összesen 47 tanút hallgattak ki, akiknek vallomásaiból kiderült, hogy nemcsak visegrádi, marosi, de pesti és budai polgárok is átkeltek akkoriban a váci vámon. Az említett per tanúinak kihallgatása során Bodor Mátyás rátóti jobbágy azt vallotta: „A váci vám Istentől való rossz. Itt senkinek sem kegyelmeznek, hanem mindenkitől behajtanak.” Kemény szavak, melyek a szigorú vámeljárás rendjére vonatkoznak. Közvetlen forrásból értesülhetünk tehát arról, hogy a mohácsi katasztrófa, 1526. augusztus 29. előtt bizonyosan működött a váci harmincadvám, azt nem állíthatta fel I. János király. Közvetett források alapján Kubinyi András már eljutott addig a következtetésig, hogy a váci „Vám nagyobb jelentőségre csak a pert megelőző évtizedekben, úgy látszik, Báthori püspöksége végén tett szert.”31 Nos, Báthori Miklós váci püspök 1506. február 24. után hunyt el Vácott. Életében kapcsolatba került Szilassy Balázzsal, aki Szilassy György - 1456—1458-ig váci várnagy - fia volt. A várparancsnoknak és családjának nyilván a városban kellett laknia. Későbbi adatokból tudjuk, hogy a Szilassy-ház a váci vámház keleti szomszédja volt a német városban. Báthori Miklós püspök - nem tudjuk mikor, de bizonyosan 1506 előtt - 200 forint kölcsönt nyújtott Szilassy Balázsnak (1459-1514), mely kölcsönügyletkor fedezetnek lekötötték a Szilassy-házat a vámház szomszédságában. A tartozást Báthori Miklós püspök halálig, 1506-ig nem adták meg, ezért a zálogos vagyon, a Szilassy-ház a váci püspökök során keresztül, Gosztonyi János 30 Horváth 1980, 121. reg. és Tringli 2001, 129. - Kubinyi 1983, 37. Felveti, hogy az 1370-es években a pozsonyiak, majd 1455-ben a bécsiek számára kiadott vámlevelek nem is említik a váci vámot. Kubinyi viszont nem ismeri, elkerülte a figyelmét az 1405-ös oklevél. Ezért látszatra nincs is vám Vácott. 31 Kubinyi 1983, 57-58. 54
