Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

Török szavak magyarázata

Csift:

Csiftlik:

Darbuzán:

Dede:

Defterdár:

Delák:

Dervis:

Dizdár:

Dzsámi:

Dzsizje:

Emin:

Evkaf:

Fárisz:

Furundzsi:

Gemidzsi:

Gönüllü:

Gurus:

Hadzsi:

Hatib:

Hatun, khatun: Hodzsa:

Huruf:

Iszkeledzsi:

Harádzs:

Jahudi:

Janicsár:

Jüzbasi:

ICádi

Kapudán:

ökör

1. egy pár ökörrel megművelhető paraszti telek 2. udvarház, majorság, melyet állami tulajdonból magántulajdonba vagy -használatba adtak ágyú

a muszlim szerzetesi rendház elöljárója

a birtok- és pénzügyekért felelős főméltóság, kincstartó a fővárosban és a tartományokban fürdőszolga

muszlim szerzetes, más néven szufi várkapitány, várparancsnok

rangosabb imaház, amelyben szultáni engedéllyel pénteki prédikációs istentisztelet tartható

vagy harádzs, a nem muszlimok fejadója

a haszonbérből befolyó kincstári jövedelmek beszedője

az erdők alapítványi javainak kezelője, vezetője

várvédő lovaskatona

pék

hajós

„önkéntes” lovaskatona európai vagy török ezüstpénz

„zarándok”, az iszlám szerinti kötelező mekkai zarándoklatot teljesítő személy

a dzsámi magas rangú alkalmazottja, a pénteki prédikációt elmondó személy

asszony, úrnő, az „első (fő) feleség” titulusa

úr, elöljáró, tanító megtisztelő megnevezése

levél

révész

1. dzsizje

zsidó

„jeni cseri”, „új sereg”, gyalogos alakulat, melynek utánpótlását keresztény gyermekadóból biztosították 1. szermije bíró

1. tengeri, folyami flottaparancsnok 2. folyó menti várőrségben a vizet és a partot védő csapatparancsnok

316