Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
Helyrajzi rekonstrukciók
háza, de ebben a szomszédságban kell elhelyezni a HÖ Ka 190. számon Kur- dot, Timur fiát, áld egyenesen a „párkány lovasa” megnevezéssel szerepel. Valószínűleg a Hatvani kapu erődjében lakik. Mindebből megállapítható, hogy a török összeíró nem esetlegesen, hanem nagyon tudatosan alkalmazta a „párkány” és „palánk” megnevezéseket a várfal, a várárok kifejezésekkel együtt. Nagy nyomatékkai esik latba, hogy a Bécsi kapunál és a Hatvani kapunál is párkányt említ, amit Fekete Lajos is nagy precizitással fordít magyarra, hiszen érzékletesen elválik egymástól a kapuerőd és a palánkfal, amelyik nagyrészt nem kőből épült várfal. Más kérdés, hogy mi értelme volt a törökök számára kapuerődöket úgy ahogy fenntartani, őrséget helyezni bele egy olyan várpalánk rendszerben, amelyik omladozott, több helyen megszakadt, olykor már csak az árka volt számba vehető. A régészeti topográfia (MRT IX.) tehát tévesen értelmezi a „párkány” magyar szavunkat és ezért elkerüli figyelmét annak problematikája. Másrészt Wilhelm Dilich - vagy látta Vácot, vagy nem - 1600 körüli rajzában tévedhetett is. Harmadrészt az 1552 előtt épült ICászim bej mecset a tizenötéves háborúban akár a tornyát (mináré) is veszthette, ami azután nem látszott madártávlatból nézve. Egyébként is mindentől függetlenül egyetlen rézkarc nem lehet perdöntő egy városrész valóságos helyének megállapításához. Ahhoz több szükségeltetik. Ez a többlet a következő. A ICászim bej mecsetje a HÖ Ka 186. számon van nyilvántartva, két oldalán úttal rendelkezett, azaz sarkon állt. Vele szemben a HÖ S 317. számon már sikerült elhelyeznünk Abdurrahman vakuf-kezelőt, a ICászim bej mecset világi gondnokát. Akinek szomszédságában feltételezhető volt egy vakuf-telek, melyen a müezzin lakott HÖ Ka 199-200. Ennek szomszédja ICászim bej nógrádi miralaj, akit saját számon nem írtak össze. A mecset oldalán a Hatvani kapu felé haladva működött a török fürdő a HÖ Ka 196. számon, az egykori László pap házából kialakítva. A HÖ Ka 187. lakója Jahja timár-birtokos, aki a párkánnyal, a kapuerőddel szomszédos északról, délről közvetlen szomszédja Hadzsi Juszuf, Musztafa fia, akinek háza a palánkhoz támaszkodik. Itt érhető tetten leginkább a párkány és palánk korabeli jelentése: az első kapuerőd, a második városfal általában fából-földből kevés kővel. Ezen a részen háromszor említették a dél felé húzódó palánkot. Rekonstrukciónk javaslatszerű, azért is, mert a mahalle összeírásakor az összeíró a szomszédsági viszonyok feltüntetését elhanyagolta. A HÖ Ka 201- 239. között nem írták össze a szomszédokat. Fontos közlés viszont, hogy az ingatlanok nagyobb része azelőtt papoké volt. Sőt, a keresztény időkben még a papjelöltek szemináriuma is ebben a negyedben létezett. A HÖ Ka 209. számon jegyezték meg ezt a tényt, amikor Perváne, a martalócok legfőbb parancsnokának házát összeírták. Ez teljes bizonyosság, ellentétben azokkal a spekulációkkal, amelyek az egyházi oktatást 1545 előtt a várban képzelik el. 300
