Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 4. Vác oszmán társadalma

i ság, azaz földesúri kezelésben lévő gazdaság szervezésére és működtetésére, ezért azt állítjuk, hogy a váci püspökség majorjának területéről, gazdaságáról, épületeiről, utóéletéről van szó, amikor Horváth János majorjának adatait felsorakoztatjuk. Horváth János neve igen sajátságosán fordul elő 1565-ben a HÖ 375. lek. nyilvántartásában: „A régebbi váci lovasparancsnok (atli basi) Horvát János konyhakertje volt, aki fellázadt és az ellenséghez szökött.” További adatok nem állnak róla a rendelkezésre. Szügyi puszta, majorság végső soron keresztény egyházi birtokból musz- lim egyházi birtokká lett, néhány éves magyar világi földesúr és török ha­szonélvező közbejöttét is tekintetbe véve. A török kiűzése után birtoka visz- szaszállt a váci püspökségre, majd a váci káptalan javaihoz csatolták.174 4. Vác oszmán társadalma Vácra a törökök 1544 tavaszától költözhettek be, amikortól fél évszázadra az Oszmán Birodalomhoz tartozott a város. Töröknek fogjuk nevezni ezt a tár­sadalmat az egyszerűség kedvéért, bár helyesebb lenne muszlim hitű közös­ségnek mondani, ebben volt ugyanis egységes ez a társadalom. Nemzetiségét tekintve már sokkal összetettebb. Elég, ha idézzük Szerémi Györgyöt, aki megörökítette János király tö­rök szertartás szerinti „felkenesét” 1529. szeptember 14-én: „Mondta a csauszok vajdája: János király, látod ezt a széket? - Látom. - Ülj le erre a székre, mert amilyen módon nekünk megparancsolta a császár, ugyanazon a módon kell nekünk királyi felségedet elhelyeznünk és állítanunk királyi méltóságába. - És mindkét karjánál fogva megragadták a királyt, a császár székébe beültették, háromszor mondták szláv nyelven: Adjon neked a ma- gasságos Isten szerencsét és vitézséget Magyarországod kormányzására s más tartományok vagy birtokok leigázására kezed hatalma alá. - És a har­madiknál mindnyájan lehajolva arcukra borultak mondva: Engedje meg a magasságos Isten, hogy mi mindnyájan meghalhassunk lovad lába alatt. - Ezután felkeltek s mindnyájan kiáltották a törökök nyelvén: Allah, Allah, Allah, Ő - háromszor.”175 A Budán 1567-ben átutazó Pigafetta pedig megjegyezte, hogy ott majd­nem minden török beszél horvát nyelven.176 A nevek alapján is előfordul a balkáni eredet bizonyíthatósága. Ferhád Boszna a váci vár lovasa az 1. ódában 174 MRTIX. 264. 175 Szerémi 1961, 194. 176 Káldy-Nagy 1970, 112. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom