Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
1 hoz hasonló gazdaságszervezéssel nem számolhatunk. Egyedül az iszlám egyházi birtok, a vakuf mutat fel hasonlóságot a magyar majorsággal. Vác magyar népe, lehet hogy már az oszmán hódítás előtt is, Szódon és Gödön bérelt földeket művelt, szántott és legeltetett. Amikor Göd elnéptelenedett, a bérben művelhető földek területe megnövekedett. Nem volt ez majorsági gazdálkodás, hanem puszta hasznosítás, különösen akkoriban, amikortájt Vác népessége a természetes szaporulat és a bevándorlás révén is növekedett.168 Göd puszta leírását 1562-ből vesszük, amelyik igazolja, hogy a váciak élték Göd földjeit: „Göd puszta, Szód falu közelében, a pesti náhijéhez tartozik, ráják nélkül. A nevezett falu és Vác város lakosainak használatában van, szántják-vetik és rétjét kaszálják.” Gödön még az oszmán hódítás előttről egy malom is működött, ha megviselt állapotban volt is. „Paksi János romos malma a nevezett pusztán, kétkerekű, adója 50 akcse. A nevezett kétkerekű romos malomépítmény tulajdonosa, az említett gyaur fellázadt és az ellenség földjére menekült. Mivel az említett malomépítmény üres és elhagyott volt, eladása a kincstár részéről hasznosnak mutatkozott, és a Gül Baba kolostor derviseinek eladatott.” Azok pedig rendbe hozták, hogy működőképes legyen. Paksy János, a keresztény malomtulajdonos apja, Paksy János tolnai főispán, királyi tanácsos volt, aki hősi halált halt Mohács mezején 1526. augusztus 29-én. Fia 1520-tól szerepel írott forrásokban, valószínűleg Buda török kézre kerülése, 1541 után hagyta el a hódításnak áldozatul esett országrészt, gödi malmát is. Komáromi várkapitány lett, ilyen minőségében írt neki levelet 1556. június 16-án Ali budai pasa. Paksy Jánost 1560-ban bárói rangra emelte az uralkodó, egy időben Komárom vármegye főispáni tisztét is viselte.169 f) Voxit Horváth János várkapitány A család magyarországi ága Voxit Jánostól ered, aki a mohácsi vész után elhagyta horvátországi szülőföldjét, Zalukát. Szapolyai János király pártjára állt, 1538-ban pécsváradi kapitány volt Baranyában. Penczy Tamás örökösök nélküli halála után János király 1538-ban Voxit érdemeit jutalmazva neki adta Felsőpencet és Sidi (Zsidi) pusztát. Voxit János feltételezhetően a királyi adományozás előtt már feleségül vette Penczy Tamás özvegyét, Uzsa Zsófiát. Magyarországon nyerte el a Horváth nevet, 168 Horváth 2002, 32-41. 169 Takáts-Ecichart-Szekfű 1915, I. 7-8. és Horváth 2004, 119-126. 127