Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
olvasatra helyesbítette.132 Arab írásjeles olvasati problémákban nem tudunk állást foglalni, de azért megemlítjük, hogy az 1565 körüli évekre nagyon be- leillene Vác társadalmába egy nős pap, azaz egy protestáns prédikátor. László pap valószínűleg elmenekült a török elől, házát török fürdővé alakították, a HÖ Ka 196. alatt vették nyilvántartásba. Az 1565-ös összeírásban a szomszédjában lakik Balázs pap. Úgy látszik, hogy a német városban, ahol a keresztények többsége lakik, ahol a Szent Mihály-templomot a törökök meghagyták a számukra, folyamatosan legkevesebb egy keresztény pap található. Bővebb adatok állnak a rendelkezésünkre Czeglédi György váci kanonokról. A váci káptalan 1527-ben János király meghagyására jelentette, hogy a Sülyi és Domonyi család tagjait Czeglédi György kanonok megidézte a királyi személynök bírósága elé.133 Czeglédi Györgynek 1546 előtt 32 kapás szőlője volt Cselőtén. Mivel ez a szőlő elhagyott volt, Halil bég, a budai szandzsák legelső összeírója a kincstár részéről eladta a budai gönüllük agájának, Hüszejn bégnek. A nevezett szőlő 1559-1590 között a Gül Baba kolostor derviseinek a birtokában volt. A régebbi szakirodalom szerint: „Vácz városában, az új tanok számos helyeken is elharapódzások dacára is, Luther és Kálvinnak 1553. évben követői még nem voltak.” Mivel ez állítással szemben újabb adatok nem kerültek elő, ennek helyességét el kell fogadnunk.134 Ennek ellenére vagy evvel együtt meg kell említenünk Bogdásai András prédikátor személyét, aki legújabban a történeti irodalomban úgy szerepel, mint aki nyugati egyetemi tanulmányai után Vácra „tért vissza” 1546-ban. Bogdásai a wittenbergi egyetemen diá- koskodott 1546 előtt, a magyarországi protestantizmus elterjedésének korai szakaszában.135 Vácra való visszatérésének nyoma azonban az alapvető forrásokban nem lelhető fel. Különösen az 1546-os és 1559-es szandzsák-ösz- szeírásokban kerestük hiába, pedig ott kellene lennie, ha valóban Vácott működött volna, de sem ezekben, sem más forrásokban a neve fel nem lelhető. Földváry László 1898-ban még úgy tudta, hogy Bogdásai András az „Ormánközből” való, és 1546-ban egyenesen az egyetemről hivatott meg prédikátornak Hiricsre.136 Az Ormánság történelmi-néprajzi kistáj Baranya megyében, ahol Bogdása nevű falu az egykori Szentlőrinci járásban meg is található Szigetvártól délre. Hirics pedig ma is község Sellyétől délkeletre, Bogdása ugyanattól nyugatra szomszéd. Mivel tehát Vácott nyoma nincs Bogdásai Andrásnak, de baranyai működéséről és származásáról adatok tájékoztatnak, azt állítjuk, hogy váci prédikátorsága téves olvasat, vagy adatkezelés következtében művi úton ke132 Sudár 2005, 813. 133 Horváth 1981, 4. sz. 134 Karcsú 1880, I. 45. 135 Zoványi 1986, 217. 136 Földváry 1898, I. 39
