Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)
Bevezetés
319. Dávid János végrendelete 1766. december 7. Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek neviben ámen, légyen ezen tes- tamentom tétel. Én, Dávid János, e mostani súlyos betegsigemben lévén, testemben ugyan beteg, de elmémben ép és egissiges, legelsőben is, és mindenek fölött lelkemet az ő teremtőinek szentsiges kezeiben ajánlom, testemet pedig ahonnand eredetit vette, földnek gyomrában, melyek után tészelc oly végső rendelést evilági csekély javaimnál, úgymint 1. Az méltóságos uraságnak, kinek a földin éltem s javaimat szerzettem, hagyok a jövendő 1767. esztendőbéli termésbűi két akó bort. 2. Ugyanazon termésbűi lelkemért szentmise szolgálatokra hagyok és rendelek húsz, id est 20 forintokat. 3. Szent Ferenc atyánk társaságának, melyben be vagyok írva, hagyok nemkülönben azon termésbűi négy akó bort. 4. Tisztelendő vérségi plébános, páter Thary931 (Tar) úrnak s öcsém úrnak hagyok nemkülönben azon termésbűi négy akó bort. 5. Klára leányomnak, Gregalis Mátyás felesiginek, hogy közötte és Márton fiam között háborúság ne légyen, hagyok húsz, id est 20 forintokat, azok is jövendőre füzettesenek ki, de úgy, hogy avégett azon fiamat ne háborgassa, mivel már úgyis őtet böcsületesen, állapotomhoz képest kiházasítottam volna. 6. A megholt Orzse leányomnak két leánykájánál sem feledkezem el, mint onokácskáimrúl, kiknek is nemkülönben jövendőre hagyok kettőjüknek tíz forintokat. 7. Palotai nótáriusnak, Szabadkövi Istvánnak a felesige résziről, akit is én elvévén az édesanyját, úgy mint a mostani felesigemet, fölneveltem és böcsületesen kiházasítottam Istennek kegyelmibűi, minémű keresete lehetne jövendőben a fiamon, Mártonon, mivel avégett való processus már mind az méltóságos uraság által, mind pedig a tanács által el volna végezve, és ő mindenekből kielégítve, azon fiamot átok alatt többé ne háborgassa. 8. A fiam Márton, még az édesanyja él, aztat fiúiképpen megböcsülje s táplálja, s vele békessigben éljen, ha pedig meghal, böcsületesen eltakarítsa, ami attúl s az én eltakarításomtól és azon rendelésektől, melyek ezen testamentumban foglaltatnak, mindazok maradjanak és legyenek Márton fiamé, ház tudniillik, szőlő és minden örökség. E lévén utolsó szándékom és akaratom. 931 Thary Pál (Pásztó, 1732-1791) 1759-től dányi, 1764-től vérségi plébános, 1775-től címzetes kanonok és hatvani kerületi esperes. CHOBOT 1915-1917, II. 943. 425
