Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)

Bevezetés

1. Vagyon egy portán két házam, az elsőben magam, az másikban és há- tulsóban László fiam lakik, vagyon Kis-Zsobrákban (Kiss Zsobrák) egy sző­lőm, amelyet ugyanazon rendelésemnek alkalmatosságával László fiamnak engedtem, vagyon Szakáts Ferenc vömnél harminc forint kölcsönadott pin- zem, amelyeket is, hogyha el nem élem, s holtom után valami marad, kívá­nom és akarom az gyermekeim, László fiam, tudniillik Ilus, Kata és Erzsé­bet leányaim magok között egyaránt osszák, és mivel engem László fiam fi­úiképpen meg nem böcsült, hanem gyakorta fölöttébb megszomorított, sőt meg is keserített, mind az házbúi, mind a szőlőbűi, mind azon harminc fo- rintokbúl minden lányomnak szintén annyi részt rendelek, valamint László fiamnak, mindazonáltal 2. Említett László fiam ennek utána is, valamint eddig bírhatja azon há- tulsó házat, amelyért is az első háztól való portiót is ő fűzéssé, transennákot tartson és az várasnak terheit is viselje, hahogy egyszer az Úristen ő szent föl- sége ez ámyékvilágbúl kiszólít, akkor mind az első, mind azon hátulsó ház böcsültessik meg, és az leányokat fizesse lei, úgy a szőlőbűi is, melyért 3. Mivel leányaim még most semmiben sem részesültek az egy kiházasítá- sokon kívül, hanem mind [a] hátulsó házat, mind [a] szőlőt László fiam bír­ja, ezen okbúi és tekintetbűi, énnékem úgyis szüksiges lévén az élelemre való segitsig, míg élek, minden esztendőben füzessen hat forintot, azon kívül fiúi kötelessige szerint segítsen, tápláljon és gondomat viselje s megböcsüljön. 4. Ilus leányom férj [éjnek, Justin (Iustin) Tamásnak, amit először egy­szer is, másszor is adtam Tóth György férjemmel, jóllehet meg is füzet- getett abbúl, mindazonáltal mintegy húsz forint elmaradott, amidőn Vácrúl (Vácz) elment, az kocsisnak, érette adtam öt forintot, magának útra egy aranyat, az ágyát, amidőn adósságban el akarák tőle vinni, hét forintban kiváltottam, ezeknek felit, mivel a többieknél szeginyebben házasítottam Isi, elengedem, a más fele pedig jussában inputáltassék avagy számoltassék. 5. Az negyedik leányomnak, lót Marinak hínak vala, és már megholt, gyermekeit azon okból nem részesíthetem, hogy ezt a többieknél leggazda­gabban házasítottam Id, úgy annyira, hogy csak az ruházata könnyen száz forintokért, azon kívül volt böcsületes ágya, melyet én adtam nélsie, lsész- pinzt is az megholt második férjem az urának negyven forintokat kölcsön adott, melybűi mái napig is húsz forintok nála vannak, temetésire is azon leányomnak négy forintokat adtam, ezt sem adta vissza, sőt mind az ágyat, mind az ruházatokat az férjnél hadtam. Mindazonáltal tekintvén szeginysi- gelset és neveletlensigelset azon onokáimnak, kettőjüknek nyolc forintokat hagyok, és a többieket az atyjuknak mind elengedem. 6. Házi eszközeim is, amik találtatni fognak, ruhácskáim, ágyaim is egy­aránt osztassanak el a négy gyermekeim között. 7. Azon gyermekeim temettessenek el böcsületesen oda, ahová akarnak, adjanak szentmise szolgálatokra hat forintokat, s mind a két rendbéli lsölt­336

Next

/
Oldalképek
Tartalom