Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)
Bevezetés
sást, azonban a szövegek nyelvi gazdagsága, mivel az egykori kiejtést tükrözi - a bizonytalan esetek ellenére is -, ily módon megmaradt. A latin nyelvű szövegeket, szövegrészeket és a magyar szövegekben előforduló latin kifejezéseket, megnevezéseket még akkor sem írtuk át, ha vannak magyarosított, ma is használatos megfelelőjük (pl. franciscanus ^ franciskánus). A német - gót betűs - nyelvű szövegek közlésekor a korhű átírást követtük a kis- és nagybetűk, a tulajdonnevek és a központozás tekintetében, de megtartottuk a diakritikus jeleket (pl. y), a kettős és hosszú magánhangzókat (pl. ai, illetve aa, ее), az ún. Umlautok (ä, ö, ü) helyett használt kettős magánhangzókat (ae, oe, ue) és a kettős mássalhangzókat (pl. d és t helyett dt). Ezután következik az egyes végrendeletek főszövegéhez tartózó - az iratok külső oldalán, külzetén, hátlapján - olvasható szöveg leírása. Idegen nyelvű szöveg esetében ezeknek a fordítása a lefordított magyar főszöveg után következik. A forrásmegjelölés (lelőhely és jelzet) Az eredeti forrás szövegének közlése után adtuk meg a végrendelet teljes levéltári jelzetét. Mivel egy-egy végrendeleten esetenként több sorszám (Numerus) is szerepelhet, ezért minden esetben kövérrel szedtük a végrendeletek mai rendjének alapjául szolgáló sorszámokat, amik mellett esetenként szerepelhetnek más, elavult rendet tükröző numerosok is (pl. No. 195., No. 67.). Amennyiben egy-egy végrendelet nem kapott korabeli sorszámot, a „Keltezés szerint” jelölést alkalmaztuk. Irattani jellemzők Ezt követően megadtuk, hogy hány lapból áll a végrendelet, és hogy eredeti vagy korabeli másolat-e. Ez utóbbi megállapítása több esetben sem lehetett egyértelmű, hiszen nagyon sokszor hiányzik az eredetiséget igazoló egyik fontos kellék, a pecsétlenyomat, sőt néha az aláírás is, és a végakaratokat is sok esetben egy személy, a jegyző rögzítette és látta el - több esetben mások helyett is - aláírásokkal. Ennek ellenére eredetinek tekintettük a csak — sok esetben egy kéztől származó - aláírásokkal hitelesített végrendeleteket is. A jelzetek után felsoroltuk az iratok külzetén található pecsétlenyomatok „tulajdonosait”. Ha hivatali pecsét lenyomata is található volt az iraton, akkor a hivatal megnevezését is közöltük. Szövegfordítások A szövegfordítások során nem törekedtünk tükörfordításra, de a szövegeket a teljesség igényével fordítottuk le. Ha a szöveg egésze vagy egy-egy terjedelmesebb része idegen nyelvű volt, a fordítás a végrendelet szövege után olvashat. Egy-egy mondat, mondatrész vagy különálló sor fordítását a lábjegyzetben közöltük. 22
