Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)
Bevezetés
tári rend alapján amikor egy-egy végrendelethez csatoltak más, korábban vagy később keletkezett iratokat is: az újabb végrendeletet, a hagyatéki leltárt, a házassági szerződést, feljegyzéseket, nyugtákat stb. Ezeket az alapvégrendelet mellékleteként adtuk közre. A kötet címében található zárójeles évszám tehát azt a tényt tükrözi, hogy az 1751 és 1770 között keletkezett végrendeletek mellékleteinek évköre a korábbi, illetve a későbbi időszakra is kiterjed. A források sorszámozása, tárgya, keltezése Az egyes végrendeleteket - folytatva az előző kötet sorszámait - sorszámoztuk, s ha ahhoz melléklet (korábbi végrendelet, fogalmazvány, hagyatéki leltár stb.) is tartozott, akkor az egyes iratdarabokat a sorszámhoz tartozó ábécé kisbetűivel jelöltük. A sorszámot követően megadtuk az irat tárgyát. Ez tartalmazza a végrendelet készítőjének a nevét, a foglalkozását - ha ez megállapítható volt - és az irat fajtáját. Egyéb iratok (pl. nyugta, levél, jegyzőkönyv stb.) esetében feltüntettük az iratot kiadó, kiállító személy vagy hatóság, illetve a címzett nevét, vagy annak a személynek a nevét, akire az irat (pl. hagyatéki leltár) vonatkozik. Ezt követi az irat keletkezésének dátuma. Ha ez az iraton nem szerepelt, de megállapítható volt, [ ]-be téve adtuk meg, ha bizonytalan volt, [?]-jelet alkalmaztunk. A dátumok megállapításakor nem vettük figyelembe a végrendeletek záradékainak keltezését, mivel ezeket a besorolásnál nem tartottuk mérvadónak. Szövegközlés Ezután következik a teljes szövegközlés. Általánosságban vonatkozik mindegyik nyelvű forrásra, hogy minden szöveget teljes egészében közlünk. Egyes esetekben - az irat hiányos, olvashatatlan stb. volta miatt - a következő jelöléseket alkalmaztuk: ] olyan - általában a szöveget értelmező - szórész, szó, magyarázat, vagy egyéb információ betoldása a szövegbe, ami nem szerepel az eredeti forrásban; [...] olvashatatlan szó, szótöredék, szövegrész, tolihiba, bizonytalan olvasat; [—] sérült irat, olvashatatlan, csonka szöveg miatti kihagyás; [!] korabeli szóhasználattól eltérő, vagy hibás szóhasználat; [?] nehezen értelmezhető, vagy bizonytalan olvasató szöveg. A szövegek szerkezetét általában nem módosítottuk, azonban alkalmanként tipográfiai szempontból új bekezdéssel, üres sor kihagyásával átláthatóbbá, olvashatóbbá tettük a szöveget. Bármilyen nyelvű irat esetében értelemszerűen - az élő nyelvek esetében a mai helyesírási gyakorlatnak megfelelően - központoztuk a szövegeket. Felsorolások esetében a szöveges formában írt sorszámokat megtartottuk (pl. Primo, erstens), de elhagytuk, ha 20
