Horváth M. Ferenc - G. Molnár Péter (szerk.): Váci végrendeletek II. (1729-)1751 – 1770(-1785) - Váci Történelmi Tár 6. (Vác, 2010)

Bevezetés

Zsobráki (Zsobrack) szőlőnek pediglen, valamint eleitűi fogva fele nékie ítéltetett és adatott, következendőképpen a más[ik] felét is mostohaatyja, Istenben boldogult Tóth (Toht!) György úr nékie adta és engedte, birtokában is vezette. Azért én is kívánom, hogy azon szőlő állandóképpen nála maradjon, és őtet az iránt senki gyermekeim közül ne merészelje háborgatni.

Az fönt nevezett három vömnél való adósságok kinek-kinek a jussában hajoljon [!] és imputáltassék, ha én holtomig rá nem szorulok. És ezen befejezett istenes szándékomat és végzésemet kívánom, hogy gyermekeim is anyai voltomat előforgassák, leányi kötelességeket magok előtt viseljék, mindezeket megmásolhatatlanképpen megtartsák. Intem őket, és kérem a boldogságos Szűz Mária neviért is, hogy valamiket tűlem oktatásképpen hallottak, mindazokban magokat gyakorolják, s nálam, édesanyjukról s meglett atyjokrúl el ne felejtkezzenek, hogy őket is az Urjézus és Boldogságos Szűz, az ő szent any[j]a áldja meg, melyet én is nékiek istenesen foly- tandó éltekért buzgó szívvel kérem, hogy őket igaz atyafiúi szeretettel áldja meg, egymás között békességben éljenek. Mely hogy folyamatosabb légyen, valamint az öreg Tóbiás maga édes fiát megáldotta,377 atyai áldását reávetvén, én tireátok anya[i] áldásomat adom, hagyom és vetem. Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen.

Pajor Örzse +

[P. H.] Coram me Paulo Laczkóczy (Laczkoczi) m. p. judice episcopalis civitatis378

[P. H.] Coram me Andrea Taschl (Tassl) senatore [s. k.]379

Coram Ludovico Szántó civitatis ejusdem notario m. p. [P. H.]380

Kétlapos, eredeti.

Lelőhely: WL V. 1-i Püspökvác Mv. Tan. ir. - Végrendeletek, No. 197.

220.

Belik Jakab végrendelete

1756. február 8.

Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek neviben, ámen.

377 Utalás a Tóbiás által fiának, Tobitnak mondott szavaira: .Amennyi vagyonod lesz, aszerint segíts másokon: ha sok lesz, adj többet, ha kevés lesz, adj kevesebbet, de ne feledkezzél meg a jótékonykodásról. így szép kincset gyűjtesz magadnak az ínséges napokra. Az alamizsna ugyanis megment a haláltól és attól, hogy a sötétségre kerülj. A Magasságbeli ugyanis úgy tekinti az alamizsnát, mintha neki adnánk értékes áldozati adományt.” (Tóbiás 4,8-11)

378 Előttem, Laczkóczy Pál s. k., püspöki város bírája

379 Előttem, Taschl András tanácsnok

380 Szántó Lajos, ugyanazon város jegyzője előtt s. k.

170