Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

2. A TÖRÖKÖK ÁLIÁSFOG1LALÁSA A PÜSPÖKI JÖVEDELMEKKEL SZEMBEN 1. A török terület parasztsága nemcsak a régi és új (török) urai részére tett eleget kötelezettségének, hanem fizette az országos adót,

17 valamint a püspöld tizedet is; adózik a török felé, de adózik magyar részre is. A számadások a magyar részre eszközölt fizetségeket általánosságban magyar rendre való adózásnak, magyar pártra, magyar rendre való költségnek nevezik;

38 utóbbiak között találhatók a püspöld tizedek. A megszállás, az új rend voltaképp a török terület magyarságának kettős megterhelést hozott. A magyar részre történő adózást eleinte a török nem tűrte. Az 1547. évben létrejött békétől kezdve a diplomáciai szerződések igyekeztek az adózást szabályozni, védve a jobbágyot.

39 A török területen így két állam gyakorolt hatalmat; az elszigetelt magyarság kapcsolata a vármegyével és a királyi területen lakó földesurakkal gyengébb lett ugyan, de nem szakadt meg. Az új helyzet nem jelentette az addigi függőségi viszony megszűnését a hódolt terület lakossága és a magyar uralkodó osztály között. Ezt a függőségi viszonyt nem csupán és tisztán a hagyomány szálai tartották egybe, hanem főképp „az a reális erő", mely e viszony mögött állott, és ez a végek fegyveres ereje volt. Nem képletesen ismerte el az itteni magyarság a magyar állam, a vármegye és a magyar földesúr hatalmát, mutatja az, hogy e három hatalmi tényezőhöz fordult védelemért, bajaiban segítségért, panaszaiban elégtételért, adóterheinek mérsékléséért, elismerve a ldrályi terület hatóságainak bizonyos fokú illetékességét a vitás kérdéseinek intézésében. A kettős hatalom gyakorlásából származó adózási rendszer megszüntetésével a szultáni udvar már aló. század második felében foglalkozik. E törekvés megfigyelhető a 17. század első felében is, sőt erősödik a század 70es éveiben a Habsburgok török-politikája következtében. A vasvári béke által teremtett helyzet eredményezte, hogy jobban tilalmazták a kétfelé adózást; „azt intendálja az török, hogy ne legyen magyar földesura parasztságnak", írja Pest megye hatósága 1668-ban. A hódító igyekszik Idszorítani területéről a megyét; megtiltják, hogy a magyar ható37 Még Buda és Pest lakosainak is kötelességévé tétetett az országos adó fizetése. 1595. december 27-én Pálfíy Miidós esztergomi főkapitányhoz intézett levelükben ez alól felmentésüket kérték, azt hozván fel, hogy a keresztény foglyokat eddig ellátták a szükséges élelmiszerekkel. Kérték Pálffyt, eszközölné ki, hogy az adó fizetése alól annál inkább mentessenek fel, miután jól tudja Pálffy, mennyit kell a töröktől szenvedniük. (JEDLICSKA 1897, 593.) 38 Vö. SZIIÁDY-SZILÁGYI 1863-1872, I. 14., 20., 29., 34., 39., 47., 57., 64., 84., 86., 91., 99., 106., 114., 121., 130., 140., 146., 154., 162., 193., 210., 216., 222., 231., 243., 264., 282., 308., 346., 372., 386., 412., II. 21., 59., 81., 87., 99. 39 A békeszerződésekben biztosíttatott mind a török, mind a magyar részre az adóbehajtás joga.