Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - II. PÜSPÖK ÉS MEGYÉJE

II. PÜSPÖK ÉS MEGYÉJE A török uralom alatt a váci püspökök nem laktak megyéjükben; a török inkább politikai, mint vallási okból nem tűrte, hogy területén a királytól leinevezett egyének tartózkodjanak és rendelkezzenek, mivel ez a magyar állam bizonyos politikai érvényesülését jelentette volna. Van azonban olyan szakasza a törökkornak, amikor a váci püspöki megye kisebb része hosszabb ideig ment volt a hódítóktól, maga a püspöki székhely, Vác is majd' negyedszázadon át (16. század fordulója és 1620 között) magyar kézen volt, a püspökök a török veszély miatt nem tették át szélchelyüket megyéjük szabad területére. Püsky János és Tarnóczy Mátyás kivételével a törökkor váci püspökei nem látták megyéjüket; ők is pár hónapot töltenek itt. Püsky 1643 őszén azzal az elhatározással érkezik Nógrádba, hogy itt marad, ez lesz a székhelye. A végek küzdelmes életében aktív szerepet vállal; 1644. január végén a harcokban súlyos sérülést szenved, engedéllyel Komáromba távozik tavasszal. Tarnóczy püspök az 1652. év végén látogat Nógrádba, jövetele nem állandó jellegű; még 1653 februárjában Nógrádban van, tavasszal hagyja el megyéjét. Állítólag Szuhay István 1598-ban, Almásy Pál pedig 1613-ban megfordulnak székvárosukban, de ez feltevés. Nemcsak a váci püspöki megyében ilyenek a rezidenciális állapotok, hanem más püspöki megyében is. Róma és a magyarországi zsinatok állandóan foglalkoznak a rezidencia kérdésével, hogyan lehetne elérni, hogy a megyés főpapok megyéjükben lakjanak. Albrizzi, a Propaganda Kongregáció titkára méltatlankodva említi 1661-ben a bécsi császári követnek küldött emlékiratában, hogy ismételten megkísérelte a török uralom alatt álló egyházmegyék püspökeit rábírni, hogy megyéjükbe menjenek vagy annak közelében válasszanak székhelyet; célját egy esetben sem érte el. A megyéjüktől távol lakó váci püspökök tartózkodási helye a szerint változott, hova kötötte őket stallumuk, világi hivataluk. Legtöbben Pozsonyban, Nagyszombatban laknak, másoknak Győrben, Nyitrán, Szepeshelyen, Komáromban volt a rezidenciájuk. A püspököt távollétében helynök (vicarius generalis) helyettesítette itt is, máshol is; azonban nem mindig van vikáriusa a váci dioecesisnek a török uralom alatt, pedig erre a püspököket nemcsak a zsinatok, hanem a világi törvények is kötelezték. A váci vikáriusok a 17. században jobbára nógrádi plébánosok, amikor pedig Nógrádot a török elfoglalja (1663), más hely plébánosa leap megbí-