Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - V. A TÖRÖK URALOM UTÁN

mindig a kalocsai érsek birtokolja.

1908 A határkérdés félszázad múlva, a 18. század közepén nyer elintézést, amikor 1751-ben Dunapata j és Martonos a kalocsai érsekséghez került.

1909 Az esztergomi érsek is igényt jelentett be Romhány, Borsosberény, Bodony (Kétbodony), Horpács, Jenő (Diósjenő), Nándor (Magyarnándor), Nógrád, Rétság, Csór, Tereske, Tolmács, Szátok, Szenté Nógrád megyei községekre; a prímás által 1713-ban kiküldött bizottság valamennyi községet a váci egyházmegyének ítélte.

1910 A váradi káptalan is igényt támasztott 1700-ban Szada és Veresegyház (Pest megye) községek birtokára, mivel a megszállás alatt e két helyen a káptalan részbirtokos volt.

1911 6. Az egykori püspöki birtokok visszajutottak, bár elég lassan és nehezen, ha nem is mind, a püspök kezébe. Az 1685. év közepén a székvároson lcívül Kosd (Nógrád megye), Veresegyház, Szada, Mogyoród, Üllő, Némedi (/\lsónémedi) (Pest megye) és más egykori püspöld helységek felett már a püspök rendelkezik. Balogh Miklós püspök mint földesúr ad nekik 1685. május 7-én utasítást.

1912 1689-ban Bendő István vikárius, gazdasági felügyelő (bonorum inspector) Váccal együtt 15 földesúri birtokot és néhány praediumot tart nyilván.

1913 Dvornikovich püspök 1695-ben felkutatja a püspökség egykori dunántúli birtokait és azok részletes jegyzékét elkészítteti;

1914 azonban 1697-ben elvesztette a püspökség e birtokaihoz való jogát, mivel nem tudta azt az Újszerzeményi Bizottság előtt igazolni.

1915 A birtokok legtöbbjének azonban nem lehetett hasznát venni, mivel lakatlanok voltak, munkaerő és felszerelés hiánya miatt alig jövedelmeztek valamit.

1916 1689-ben Berenice (Borsosberény), Nagybercel (Bercel), Verőce 1908 KARCSÚ 1880-1888, V. 25.; NAGY 1869, 173.; EK Collect. Hevenesi., torn. XXXVII., pag. 84. 1909 SZARKA 1940, 144. 1910 A

z érsekség már 1695-ben érdeklődött a vadkerti (Ersekvadkert és nem Soltvadkert) plébánosánál egyes Nógrád megyei helyek hovatartozandóságára nézve. (SZARKA 1940, 28., 30-31., 35., 37., 39., 4L, 46-49., 144.) Csesztve sohasem tartozott a váci püspöki megyéhez. 1911 SZARKA 1940, 144.; OL Acta eccl. cam. 70-14. (1700. április 23.) 1912 HORNYIK 1860-1866, III. 456.; SZARKA 1940, 38., 52., 87., 104., 119., 125. 1913 OL U. et C, 62-35.; SZARKA 1940, 26., 28., 36., 87., 93., 98., 99., 127.; BOROVSZKY 1911, 513. 1914 OL U. et C, 62-33., fol. 182-184. ,91S Kisnémedi (Felsőnémedi) és Váchartyán nem voltak püspöki földesúri birtokok. (Vö. CHOBOT 1915-1917, 602-603.) 1916 Jövedelemszaporulatot jelentett a püspöknek, hog)' I. Lipót 1700. június 25-én kelt rendeletével egyszer s mindenkorra Vác város részére vámkiváltságot engedélyezett. A királyi