Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
(udvarbíró) és az érdekeltek közösen állapították meg. Az összeg évekig állandó maradt, kivéve, ha valamelyes okból (elemi csapás, lakosság csökkenése, növekedése stb.) az összeget meg kellett változtatni. A váltság a bírón vagy esetleg a tiszttartón keresztül jutott az udvarbíróhoz. A tizedeket azonban az udvarbíró rendszerint bérbe adta; a bérösszeg nem nagyobb, mint a hely tizedváltsága. A bér lefizetése után a bérlő a tizedet természetben beszedhette. A bérbeadót árendátornak, a bérbeadást árendálásnak hívták, a tizedváltság pedig árenda nevet kapott; még akkor is árenda a tizedváltság neve, ha azt az érdekeltek közvetlenül dézsmatulajdonosának, illetve megbízottjának fizették; úgy említik, hogy a hely béreli, árendálja tizedét. Nagykőrös jegyzőkönyveiben és számadásaiban „derék árenda" vagy csak „árenda" néven van bevezetve a tizedváltság a kiadások között. Sokszor a püspök megyéje tizedének nagy részét vagy egész területét bérbe adta; a bérlő rendszerint a Icamara, s ilyen alkalommal a bérösszeg megegyezés tárgya. A Icamara többször a bérelt tizedének csak bizonyos részét vette igénybe, a többit bérbe adta, e jogügyletet subárendálásnak hívták. A subárendálásnak azt a formáját is alkalmazták, hogy a földesúr a bérbe vett tizedet magasabb összegért visszaadta a falu lakosainak. 1683-ban Darvas János bérelte falujának, Tápióságnak tizedét 10 forintért, de átadta a falu lakosainak 12 forintért. 1287 A tizedváltságot a püspök árendájának, 1288 több helyen lcirály dézsmájának, 1289 nem egyszer nógrádi árendának nevezték. 1290 Mivel a tizedeket legtöbbször a lcirály vette bérbe, innen a neve; de lcirály dézsmájának nevezték akkor is a tizedet, ha a püspök vagy megbízottja közvetlenül vette át az érdekeltektől a váltságot. 1291 Nógrádi árenda nevet pedig a tized onnan kapOL Reg. dec., B. 1199. (Series decimarum... Ao. 1683.) OL U. et C, 62-33., fol. 111. (1680), 145. (1666); vö. 1585. Szentlászló (Pest megye) tizedeinél. (OL Reg. dec, B. 1215., Miscellanea [Breve regestrum... 1585.]) Vö. PML Közgy. jkv., 1669-1679. kötet, 1671. évnél 35. 1., 1672. évnél 81., 86-87. 1., 1677. évnél 274. 1., 1678. évnél 303-314. 1., 1679. évnél 336-337. 1.; PML Közgy. jkv., 1630-1695. kötet, 1681. évnél 52. 1. SZILÁDY-SZILÁGYI 1863-1872, I. 29-30., 184., 210., 216., 231., 243., 264., 282., 346., 386., 412., II. 21., 59., 81., 87.; OL Acta eccl. cam., 62-6. (1653); Kecskemét város lt., Számviteli könyvek, 1653-1654. évi kötet, 2. k, 1654. évi kötet, 1 10. 1., 1657-1659. évi kötet, 196. 1. OL Múzeumi törzsanyag, fasc 1679/a. (Vadász Ferenc nyugtája kecskeméti Szüch János és Panko Benedek részére, Verség, 1679. április 19.); OL Múzeumi törzsanyag, fasc. 1679/b. (Vadász Ferenc nyugtája Esterházy Miklós részére, Fülek, 1679. május 2.) Szöllőssy Ferenc püspöki udvarbíró a „Váczy Püspök [...] jószágának Gonduiselője s a király dézsmálnak arendátora" néven írja alá nevét 1673-ban. (Kecskemét város lt., Decimális iratok, 16. szám).
