Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)
RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT
nak, azelőtt sohasem voltak elszakítva, s most 12 mérföldnyire vannak Egertől, és a lakosok kijelentették, hogyha végérvényesen Egerhez csatoltatnak, a nagy távolság miatt falvaikat elhagyni kényszerülnek, miért is Vác, Kosd, Verőce, Bércei, Kalló, Hatvan, Szilágy, Csörög, Cselőte, Sáp és Naszály birtokokat Csábrág várához kell csatolni. Ugyanekkor e rendelet másolatát a kancelláriától megkapta a pozsonyi Icamara is, melynek a kancellária kötelességévé tette, hogy e rendeletről a csábrági kapitányt értesítse. 757 Tehát Horváth, a régi püspöki tiszttartó, Máthéssy püspök halála után a vakancia tartalma alatt, mint említve volt, továbbra is rendelkezik Egerből a püspöki birtokok egy részével a szepesi kamara rendeletére, Prépostváry kapitány megelégedésére, annak ellenére, hogy a királyi rendeletek ettől Horváthot eltiltották. A szepesi kamara 1592. január 30-án jelentette Ernő főhercegnek, annak 1591. december 11-i rendeletére, hogy felhívta Horváthot, lei a püspöki jövedelmeket jelenleg is kezeli, hogy arról a 150 forintról, melyről a váci püspökhöz 1591. július 24-én írt levelében említést tesz, számoljon el. A volt püspöki tiszttartó tett is elszámolást, melyet a kamara e jelentéséhez csatolt; amikor a további összegek elszámolására figyelmeztettük, írja a Icamara, felmutatta a csatolt királyi rendelkezést, mely szerint a jövedelmek kezelése, a hátralékok beszedése neki eltiltatott, és ez Beicsy csábrági kapitánynak tétetett kötelességévé. Jelentette továbbá Horváth, hogy a király úgy rendelte, hogy a számadás az egri kapitány útján történjen. Horváth a hátralévő jövedelmeket összegyűjteni nem akarja, mielőtt királyi rendelet nincs kezében. A felsőbb rendeletek, írta felterjesztésében a szepesi Icamara, kötelességünkké tették, hogy a szünetelő váci püspökség javai, melyek nagy részben Felső-Magyarországon vannak, és azelőtt az egri várból kormányoztattak, lefoglaltassanak. Ez meg is történt, és a javakat rendeletünkre Horváth Gáspár adminisztrálta, de amikor a magyar kamara e javak egy részét Csábrág kapitányára bízta - a kamarai rendelkezés egy példányát mellékeljük -, mi is a rendelkezésnek megfelelően úgy intézkedtünk, hogy csak a Felső-Magyarországon levő javakat kormányozza Horváth, a többieket a csábrági kapitány rendelkezésére bocsátottuk. Kérte továbbiakban a kamara a királyt, rendelkezzék, lei igazgassa voltaképp a kettő közül részben vagy egészben a javakat, lei gyűjtse össze a hátralékokat. Ami pedig ehhez a Icamarához rendelt jövedelmeket illeti, melyről Horváth a számadásokban említést tesz, azokat az udvari kamarához annak rendeletére beszolgáltattuk. Kérte a szepesi kamara a királyt, gondoljon a végváraiéra. Horváth Gáspár említést tesz a szepesi kamarához küldött számadásokban Bessenyei Mihályról, ki panaszt tett Horváthra, hogy a törvény ellenéOL Ben. res., 1591. december 18., fol. 297.; OL Cam. Scepus., Benigna mandata, 1591. december 18., Nr. 214.
