Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

lakást rendeljen, és egyben megtiltatott a kapitánynak, hogy a nógrádiakat ezentúl munkára is hajtsa.

566 A nógrádi korcsmatartás ügyében még 1652-ben sem volt megegyezés a nógrádi kapitány és a püspök között. 1653-ban Nadányi Miklós nógrádi kapitány bérli mind a vár, mind a város korcsmatartási jogát, melyért Tarnóczy püspökkel 1653. február 27-én kötött egyezség szerint évente 210 magyar forintot, 12 akó bort, két ártányt, egy kősót és egy selyem derékaljat fizetett; ugyanekkor Nadányi ígéretet tett, hogy a katonák zsoldját minden évben két hónapig viseli és a váci püspökség javait védelmezi. Bérbe vette Nadányi Nógrád városa tizedét is évi 100 magyar forintért, 10 urna borért, 20 kila árpáért, 1 ártányért és 2 kősóért. ígéretet tett, hogy a fentieket pontosan fizeti részletekben a szerződés aláírása napjától kezdődően a nógrádi plébános kezéhez, azonkívül egyszer s mindenkorra 2 perzsaszőnyeget szolgáltat. A szerződő felek kötelezték magukat a feltételek betartására, és a szerződés addig érvényben marad, míg Nadányi a kapitányságot viseli; a szerződést mind Nadányi, mind pedig az akkor Nógrádban idéző Tarnóczy püspök is aláírta és pecsétjével ellátta.

567 De már ez év közepén valami baj lehetett a szerződés, illetve a megállapodás körül, mert arra kéri Tarnóczy az esztergomi érseken keresztül a királyt, ne engedje meg, hogy korcsmatartás joga csorbítassék, mivel július és augusztus hónapokban a kamara jövedelmének növelése céljából korcsmajogát el akarják venni tőle. A prímás 1653. június 27-én a királyhoz intézett levelében előterjeszti a kérelmet azzal, hogy voltaképp a várható jövedelem csupán 40, legfeljebb 100 forintot jelentene a kincstár részére, kéri, hagyják érintetlenül a püspök e jogát.

568 A nógrádi kapitányok egyébként sokszor veszélyeztették a váci püspök nógrádi jogait, és önkényeskedéseikkel azoknak sok kárt okoztak. Nadányi Miklós nógrádi kapitány 1654 őszén kérte a királyt, engedje meg, hogy a várban malmot emelhessen, mivel arra a végbelieknek szükségük van; az volna a kikötése, hogy a malommal életében, mind halála esetében szabadon rendelkezhessék. A ldrály, mielőtt a kérelme felett döntött volna, kikérte Tarnóczy püspöknek mint Nógrád földesurának véleményét 1654. november 7-én.

569 A malom építéséből azonban semmi sem lett, de a terv nem aludt el. Nem sok idő múlva újra előjön a malom építési terve, éspedig komoly formában. A kapitány a malom építéséhez szükséges intézkedéseket Zongor püspök életében (1655-1657) megtette. Zongor azonban az építésbe nem egyezett bele, és a nógrádi plébános a püspök rendeletére az 566 KARCSÚ 1880-1888,1. 59-60. 567 OL Acta eccl. cam., 62-6.; vö. KARCSÚ 1880-1888, I. 60. 56H OL Litterae Archiepporum, fasc. 1., Nr. 279. 569 OL Concept, exped., 1654. november 7., Nr. 365.