Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

tizedet, de a főkapitány csak tovább követelte azt a marosiaktól. Erre enged következtetni Zongornak Nagyszombatból 1653. június l-jén a kamarához írt levele, melyben arra kéri a Icamarát, utasítsa a marosiakat, hogy a szokásos árendát neki fizessék.

305 Algyő (Csongrád megye) 1653 tavasz kezdetén panaszt tett a kamaránál, hogy az udvarbíró nagyobb dézsmaváltságot követel tőlük, mint amit eddig teljesítettek. A kamara 1654. március 13-án ír Tarnóczy püspöknek: hagyja meg a községet a régi összeg fizetésében.

500 Az udvarbíró 1668-ban az árenda általános emelését tervezte. Pest megye 1668. április 13-án, amikor a püspöki megbízólevelet tárgyalta, úgy határozott, hogy amennyiben az udvarbíró többet követelne, a sérelem orvoslása céljából írni fognak Szegedy püspöknek is.

307 Tizedügyekkel foglalkozott Pest megye 1670. május 30-i gyűlése is. A püspöki megbízott ugyanis Mácsa (Galgamácsa, Pest megye) és Dány (Pest megye) tizedváltságát emelte, s ez a megye elé került, mely úgy határozott, felhívja az esetre a püspök figyelmét, és kérni fogja, figyelmeztesse az udvarbírót, hogy az árenda összegét ne emelje. Tíz év múlva hasonló meglepetés érte Galgamácsát; 1680-ban felemelték tizedét 20 forintról 30 forintra annak ellenére, hogy az előző évi vakságukat sem tudták megfizetni, tíz forinttal adósok maradtak. Ugyanebben az évben emelték Szentmártonkáta (Tamáskáta, Pest megye) tizedváltságát is.

308 Az udvarbíró 1673 tavaszán Pusztaalmástól (Almáspuszta, Pest megye) az árenda kétszeresét követelte; Egry Márton földesúr az április 27-i megyegyűlésen tiltakozott, hogy az árendátor a 3 forint árenda helyett 6 forintot kíván falujától. Kérte a megyét, hívja fel az almásiak sérelmére az udvarbíró figyelmét, elégedjék meg a régi összeggel; ha mégis a felemelt összeget követelné, a régi bért letétbe helyezi. Egry tiltakozására Pápay János püspöki ügyész közölte, hogy nem az árendátor emelte Pusztaalmás tizedváltságát, hanem a pozsonyi kamara, és ura ragaszkodik a Icamara jegyzékében megállapított összeghez.

309 Pápay ügyész bejelentéséből ldtűnik, hogy a vakancia idején, amikor kamarai igazgatás alá tartozott gazdaságilag a püspöki megye, a kamara is folyamodott ilyen jövedelem-szaporításhoz, ő is eszközölt változtatásokat a váltságösszegeken, emelve egyes helyek árendáját. 5 BUNYITAY-MÁLNÁSI 1935, 119., 401., 402. 5 OL Exped. cam., 1653. március, E., Nr. 39.; vö. OL Limbus, ser. L, fasc. L, B. 2122. (Fark, Serked, Algyő kérelme Tarnóczy Mátyás püspökhöz, év nélkül). 7 PML Közgy. jkv., 1664-1669. évi kötet, 1668. évnél. 123. 1. 8 PML Közgy. jkv., 1664-1669. évi kötet, 1670. évnél. 26-27. 1.; OL U. et C, 62-33., fol. 10 l/a., 104. 9 PML Közgy. jkv, 1669-1679. évi kötet, 1673. évnél 121.1.