Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

1. Általános politikai kérdések (kül-, belpolitikai konszolidálódás, tanács, feladattok]). 2. Gazdasági kérdések (ipar - munkanélküliség, gazdaságos termelés, munkafegyelem; [a] mezőgazdaság területén termelési kedv növekedés, de problémák, búzavetés állattenyésztés terén feladat). 3. Párt helyzete (ezen belül tömegbefolyás, sajtó, tömegszervezetek helyzete, tagság száma, összetétele, s a párton belüli nézetek, revizionizmus, feladatok). 1. 1954 nyarán és 1955 tavaszán a földteke valamennyi részén megkönnyebbülten lélegeztek fel az emberek százmilliói. (Természetesen kivételt képez elenyésző számú csoport, kiknek elemük a háború.) Mint akik súlyos lidércnyomástól szabadultak meg. Örültek a Szovjetunió vezető államférfiai által kezdeményezett, sok fáradsággal elért eredményeknek, a nemzetközi helyzetben bekövetkezett jótékony hatású enyhülésnek. Nem így azonban azok az erők, melyeknek céljuk más, a pusztítás, az emberek mészárlása, a háború, akik mit sem törődnek az emberiség jövőjével. Terveik megvalósítása érdekében mérhetetlen gyűlöletükben, melyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok irányában táplálnak, szakadatlanul azon fáradoztak, hogy megsemmisítsék ezen országokat. Mérhetetlen gyűlöletükben képesek bármely pillanatban az atomfegyver bevetésével is lángra lobbantani a világot, kirobbantani a harmadik, minden eddiginél méreteiben és hatásában is rettenetesebb világháborút. Hogy e tervüket még nem valósíthatták meg, az nem rajtuk, hanem a Szovjetunió a szocializmust építő országok erején, a békeövezet népeinek elszántságán múlott. Az 1956-os [év] októberi hónapjában mégis úgy nézett ki a helyzet, hogy tervüket sikerül valóra váltani. A nagy jelentőségű XX. kongresszus

1098 után elérkezettnek látták azt az időt, hogy tevékenységük fokozásával a rágalomhadjárat, a diverzánsok, a léggömbpropaganda segítségével és a népi demokratikus országokban szocializmus építése során előállott nehézségek eltúlzásával, a belső ellenforradalmi erők felhasználásával robbanthassanak, háborút provokálhassanak ezen országok leggyengébb valamelyikében. Ezen időszakban legfőbb feladatuknak tekintették, hogy megbontsák a szocialista országok testvéri együttműködését, fellazítsák a kapcsolatokat, hogy aztán szemben tudják állítani a szocializmus, a béke legbiztosabb legerősebb támaszával, a Szovjetunióval. E cél elérésére agyalták ki a nemzeti kommunizmus jelszavát, mely velejéig hamis, tudománytalan, az ellenforradalom a kapitalizmus fegyvertárából való jelszó. Sajnos, akadtak és ma is vannak a munkásmozgalmon belül pártok és vezetők határainkon túl, de országon belül is olyanok, akik e jelszót átvették, terjesztették, szították a nacionalizmust, szovjetellenes hangulatot teremtettek, zavart idézve az egyszerű becsületes emberek fejében. A 49-es év elejétől [a] szociaA Szovjetunió Kommunista Pártjának Kongresszusát 1956. február 14-25. között tartották.