Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

nyaüzem, a Váci Bélésárugyár és a Vecsési Állami Gazdaság munkástanácsainak vizsgálata során szereztük.) Általában az ideiglenes munkástanácsokra jellemző volt, hogy a megalakult munkástanácsokba nagy számban kerültek a munkásosztálytól idegen személyek, továbbá felelőtlen, hangoskodó, népszerűséget hajhászó elemek. Ennek tudható aztán be, hogy a munkástanácsok működésének első periódusában - amikor még a fenti elemek ragadták magukhoz a munkástanácsok irányítását - működésük javarészt politikai jellegű volt, sőt nyíltan vagy burkoltan kommunistaellenes és szovjetellenes volt. Ennek következtében igen sok helyen első dolguk volt, főleg az ideiglenes munkástanácsoknak a népi demokrácia által kinevezett munkásigazgatóknak és munkáskádereknek leváltása, illetőleg eltávolítása. Helyükbe olyan személyeket javasoltak, akik az ellenforradalom céljainak megfelelőnek mutatkoztak. Ezt a helycserét annál is inkább sikerült kezdetben elérniük, mert ebben az időben a felsőbb irányító szerveknél is hasonló módon gondolkodó elemek voltak, akiknek nem volt érdekük a népköztársaság megszilárdítása. Minderre példákat tudunk felhozni. Arra példa, hogy a kezdeti időben és különösen az ideiglenes munkástanácsokba hangoskodó és munkásosztálytól idegen, sőt sokszor büntetett előéletű elemek is kerültek, volt rá eset, hogy a munkástanács elnöke is lett. A Dunai Hajógyár munkástanácsának elnöke,

1031 akinek azelőtt gombüzeme volt Vácott, sőt áruelvonó tevékenysége miatt másfél évi börtönbüntetésre lett ítélve. De ugyancsak nem sok köze volt a munkásosztályhoz Lehőcz Istvánnak,

1032 aki a Váci Kötöttárugyár Munkástanácsának lett az elnöke. Annak igazolására, hogy több helyen a munkástanácsok ellenforradalmi céloknak megfelelő elemeket igyekeztek hatalomhoz juttatni, a Forte Filmgyár, ahol a munkástanács dr. Polster

1033 Alfrédot akarta az igazgató székbe juttatni, aki a felszabadulás előtt a gyár részvénytársaságának igazgatósági tagja volt. Arra is volt példa több helyen, hogy a munkásigazgatót leváltották, de helyébe nem tettek meg senkit sem, hogy annál zavartalanabbul tevékenykedhessenek az ellenforradalom céljainak megfelelően. így a Sződligeti Célgazdaság Munkástanácsa arra az álláspontra helyezkedett a munkásigazgató leváltása után, hogy igazgatóra nincs is szükség, mert az irányítást majd elvégzi a Dunakeszi Konzervgyár. A megyei ügyészség egyik vizsgálata során talált olyan munkástanácsot is, mely az egyeztetőbizottságot kívánta félretenni, illetőleg működését akadályozni arra hivatkozással, hogy nincs szükség egyeztetőbizottságra, ha jó a munkástanács, mert ők is a dolgozók érdekeit képviselik. A munkástanácsok kedvezőtlen összetételére, ellenforradalmi elemek meghúzódására, valamint kommunista- és szovjetellenes megnyilvánulásra mi sem jellemzőbb, mint a novemberben, decemberben, sőt még januárban is végrehajtott a racionalizálás módja, amikor is elsősorban párttagokat bocsátottak el. (Amiről Rácz István Helyesen: Lehőcz János „Polczer"-kcnt írva.